BIBLIA TANULMÁNYOZÓ ÚTMUTATÓ 14. rész
Az engedelmesség törvényeskedés?
Lesson 14
1. Isten valóban személyesen lát és számon tart engem?
„Te Isten! ki láttál engem…” (1Móz 16:13, Káldi-ford.). „Uram, Megvizsgáltál engem és ismersz. Te messziről ismered ülésemet és felkelésemet, messziről érted gondolatomat. … Minden utamat jól tudod. Mikor még nyelvemen sincs a szó, immár egészen érted azt, Uram” (Zsolt 139:1-4). „De néktek a fejetek hajszálai is mind számon vannak” (Lk 12:7).
Válasz: Igen, Isten mindnyájunkat (minden földön élő embert) jobban ismer, mint ahogy mi magunkat ismerjük. Személyesen érdeklődik minden ember iránt és gondosan figyelemmel kíséri minden dolgunkat. Egyetlen szó, gondolat vagy tett sincs elrejtve előle.
2. Elnyerhetem az üdvösséget, enyém lehet Isten országa akkor is, ha nem engedelmeskedem az Ő Igéjének, miként az a Szent Bibliából megismerhető?
„Nem minden, aki ezt mondja nékem: Uram! Uram! megy be a mennyek országába; hanem aki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát” (Mt 7:21). „Ha pedig be akarsz menni az életre, tartsd meg a parancsolatokat” (Mt 19:17). „Örök üdvösség szerzője lett mindazokra nézve, akik néki engedelmeskednek” (Zsid 5:9).
Válasz: Semmiképpen! A Szentírás teljesen egyértelműen nyilatkozik ebben a kérdésben. Az üdvösséget és a mennyek országát azok nyerhetik el, akik engedelmeskednek az Úr parancsolatainak. Isten nem ígér örök életet azoknak, akik pusztán hitvallók vagy gyülekezeti tagok, megkeresztelkedtek, hanem csak azoknak, akik cselekszik az Ő akaratát, ahogy az ki van nyilatkoztatva a Szentírásban. Ez az engedelmesség természetesen
kizárólag Krisztus által lehetséges (ApCsel 4:12).
3. Miért kíván Isten engedelmességet? Miért szükséges ez?
„Mert szoros az a kapu és keskeny az az út, amely az életre visz, és kevesen vannak, akik megtalálják azt” (Mt 7:14). „De aki vétkezik ellenem, erőszakot cselekszik az ő lelkén; minden, valaki engem gyűlöl, szereti a halált” (Péld 8:36). „És megparancsolta nekünk az Úr, hogy cselekedjünk mind e rendelések szerint, hogy féljük az Urat, a mi Istenünket, hogy jó dolgunk legyen teljes életünkben, hogy megtartson minket az életben” (5Móz 6:24).
Válasz: Mert csak egy keskeny ösvény létezik, amely az istenfélelemre, s így az Isten országába vezet. Nem minden út vezet egy s ugyanazon helyre. A Biblia az a térkép és útikönyv, amelyben ott van hiánytalanul minden útmutatás, figyelmeztetés, ismeret arra nézve, hogyan lehet biztonságban eljutni ebbe az országba. Bármely részének figyelmen kívül hagyása esetén előfordul, hogy letérünk az Istenhez és az Ő országába vezető útról. Isten által irányított világegyetem a törvény és a rend világegyeteme. Természeti, erkölcsi és lelki törvényeket foglal magában. E törvények bármelyikének áthágása minden esetben meghatározott következményekkel jár. Ha a Biblia netán nem lett volna, az emberek előbb-utóbb felismerték volna (kipróbálás alapján vagy a hibák nyomán), hogy a Biblia hatalmas alapelvei igenis léteznek és igazak. Ezek a bibliai alapelvek bele vannak írva az idegrendszerünkbe, a mirigyeinkbe, a szívünkbe. Ha nem akarunk róluk tudomást venni róluk, megviselt idegek, s mindenféle betegség és boldogtalanság lesz ennek következménye. A Biblia Igéi tehát nem egyszerűen tanácsok gyűjteménye, amiket meg is fogadhatunk, de figyelmen kívül is hagyhatunk mindenféle következmények nélkül. A Biblia azt is elmondja, mik ezek a következmények, továbbá elmagyarázza, hogyan kerülhetjük el őket. Senki nem élhet pusztán a saját kívánságai szerint, s lehet egyúttal istenfélő, miként az építő sem hányhat fittyet a ház tervrajzára úgy, hogy ezzel ne álljanak elő gondok az építéskor. Pontosan ezért kér mindenkit Isten arra, hogy kövesse a Szentírásban lefektetett tervrajzot. Nincs más útja annak, hogy hozzá hasonlatosakká váljunk, s hogy ily módon elkészüljünk az Isten országára. De nincs más útja az igazi boldogságnak sem.
4. Miért engedi meg Isten az engedetlenség fennmaradását? Miért nem pusztítja el a bűnt és a bűnösöket máris?
„Íme eljött az Úr az ő sok ezer szentjével, hogy ítéletet tartson mindenek felett, és feddőzzék mindazok ellen, akik közöttük istentelenek, istentelenségüknek minden cselekedetéért, amelyekkel istentelenkedtek, és minden kemény beszédért, amelyet az istentelen bűnösök szóltak őellene” (Júd 14-15. v.). „Élek én, mond az Úr, mert nékem hajol meg minden térd, és minden nyelv Istent magasztalja” (Róm 14:11).
Válasz: Isten addig engedi meg az engedetlenség fennmaradását, amíg minden ember mindenütt egyszer s mindenkorra meg nem győződik teljesen Isten igazságosságáról, szeretetéről és irgalmáról. Legvégül minden ember meg fogja érteni, hogy Isten azzal, hogy engedelmességet követel, nem a saját akaratát próbálja ránk erőltetni, hanem inkább attól akar megkímélni bennünket, hogy saját magunknak okozzunk fájdalmat és pusztítsuk magunkat. A bűn kérdése nem jut nyugvópontra mindaddig, amíg a legkihívóbb és legmegkeményedettebb bűnös is nem győződik meg Isten szeretetéről és nem vallja meg, hogy Isten igaz. Lehet, hogy egyeseknél egy hatalmas csapásra vagy valami annál is rosszabbra lesz szükség ahhoz, hogy meggyőződjön erről, ám azok a rettenetes következmények, amik a bűn életben maradásából származnak, mindenkit meg fognak arról győzni, hogy Isten igaz és helyesen dönt. Ekkor és csakis ekkor vethet az Úr véget teljes biztonsággal a bűnnek és az engedetlenségnek.
5. El fogja végül Isten pusztítani az engedetleneket?
„Mert ha nem kedvezett Isten a bűnbe esett angyaloknak, hanem mélységbe taszítván, a sötétség láncaira adta őket, hogy fenntartassanak az ítéletre” (2Pt 2:4). „Az Úr… a gonoszokat mind megsemmisíti” (Zsolt 145:20). „Tűznek lángjában, ki bosszút áll azokon, akik nem ismerik az Istent, és akik nem engedelmeskednek a mi Urunk Jézus Krisztus evangéliumának” (2Thessz 1:8).
Válasz: Ez nem lehet kérdés. Az engedetleneket, az ördöggel és az ő angyalaival − akik bűnbe estek − egyben el fogja pusztítani Isten. Ha pedig ez így igaz, akkor egészen biztosan itt van az ideje annak, hogy felhagyjunk minden homályos beszéddel azzal kapcsolatban, hogy mi az igaz és mi a téves. Az emberek jól teszik, ha nem hagyják, hogy ezután is bolondos szeszélyeik és önző elgondolásaik vezéreljék őket, és inkább Isten csodálatos könyvére figyelnek. És a legjobb, ha ezt nem halogatják tovább − nincs sok idő hátra!
6. Szeretnék engedelmeskedni Isten valamennyi parancsolatának. Hogyan lehetek bizonyos afelől, hogy nem mellőzöm valamelyiket?
„Kérjetek és adatik néktek; keressetek és találtok” (Mt 7:7). „Igyekezzél, hogy Isten előtt becsületesen megállj, mint oly munkás, aki szégyent nem vall, aki helyesen hasogatja az igazságnak beszédét” (2Tim 2:15). „Ha valaki cselekedni akarja az ő akaratát, megismerheti e tudományról, vajon Istentől van-é” (Jn 7:17). „Járjatok, amíg világosságotok van, hogy sötétség ne lepjen meg titeket” (Jn 12:35). „Amint hall a fülük, engedelmeskednek” (Zsolt 18:44).
Válasz: Isten nem hagy teret a kételyeknek. Megígéri, hogy megőriz bennünket a tévelygéstől és bizton elvezet minden igazságra, amennyiben (1) buzgón imádkozom vezetésért; (2) őszintén és komolyan tanulmányozom Isten Igéjét; (3) mihelyt feltárul előttem egy igazság, mindjárt követem is azt.
7. Isten bűnként rója fel nekem, ha engedetlen vagyok egy olyan bibliai igazság vonatkozásában, ami még nem tisztázódott előttem?
„Ha vakok volnátok, nem volna bűnötök; ámde azt mondjátok, hogy látunk: azért a ti bűnötök megmarad” (Jn 9:41). „Aki azért tudna jót cselekedni, és nem cselekszik, bűne az annak” (Jak 4:17). „Elvész az én népem, mivelhogy tudomány nélkül való. Mivelhogy te megvetetted a tudományt, én is megvetlek téged” (Hós 4:6). „Keressetek és találtok” (Mt 7:7).
Válasz: Ha nem volt lehetőségem arra, hogy egy bizonyos bibliai igazságról tudomást szerezzek, Isten azért nem kér engem számon. Azt ellenben tanítja a Biblia, hogy felelős vagyok Isten előtt minden olyan világosságért (a jó tudásáért), amivel rendelkezem és rendelkezhetem! Isten sok olyan embert fog elpusztítani, akik elvetik vagy elhanyagolják azt, hogy kutassanak, tanulmányozzanak és odafigyeljenek. Tudniillik, mert „megvetették a tudományt”. Homokba dugni a fejünket ezeknél a hallatlanul fontos kérdéseknél, végzetes következményekkel jár. Az én felelősségem szorgalmasan keresni az igazságot.
8. De hát Isten csak nem olyan igényes, hogy minden kérdésben, a legkisebb részletekig elmenően is engedelmességet követeljen! Vagy mégis?
„Nem látják meg azok az emberek, akik feljöttek Egyiptomból… azt a földet, mivelhogy nem tökéletesen jártak énutánam; kivéve … Kálebet … és Józsuét…, mivelhogy tökéletesen jártak az Úr után” (4Móz 32:11-12). „Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, amely Istennek szájából származik” (Mt 4:4). „Ti az én barátaim vagytok, ha azokat cselekszitek, amiket én parancsolok néktek” (Jn 15:14).
Válasz: De bizony, hogy igényes! Isten népe az ószövetségi korban kemény leckét kapott ebből. Szám szerint hatszázháromezer-ötszázötvenen jöttek ki Egyiptomból az ígéret földje reményében. Ebből a tömegből mindössze ketten (Józsué és Káleb) követték tökéletesen az Urat, így egyedül ők léptek be Kánaánba. A többi hatszázháromezer-ötszáznegyvennyolc meghalt a pusztában. Jézus azt mondja, hogy a Biblia „minden igéjével” kell élnünk. Nem mondja, hogy egy szó túl sok, sem azt, hogy túl kevés. Mind fontos.
9. Amikor felfedezek egy új igazságot, az elfogadásával megvárom, amíg minden akadály elhárul előle. Hát nem ez a legjobb megoldás?
„Járjatok, amíg világosságotok van, hogy sötétség ne lepjen meg titeket” (Jn 12:35). „Sietek és nem mulasztom el, hogy megtartsam a te parancsolataidat” (Zsolt 119:60). „Hanem keressétek először Istennek országát és az ő igazságát; és ezek mind megadatnak néktek” (Mt 6:33). „Amint hall a fülük, engedelmeskednek” (Zsolt 18:44).
Válasz: Nem, ha egyszer tisztázódik bennünk egy igazság, soha nem jó várni az elfogadásával. A halogatás tulajdonképpen az ördög legveszedelmesebb csapdája. Várni oly ártalmatlan dolognak tűnik, a Biblia azonban azt tanítja, hogy amennyiben az ember nem cselekszik mindjárt a megnyert világossággal összhangban, a világosság hamar sötétséggé válik. Az engedelmesség elé gördülő akadályok nem hárulnak addig, amíg csak állunk és várunk; mi több, az akadályok egyre szaporodnak és mindinkább elénk tornyosulnak. Az ember ezt mondja Istennek: „Nyiss nekem utat, és máris indulok”. Isten útja azonban éppen az ellentéte ennek. Ő így szól: „Indulj el, és én utat nyitok számodra”.
10. De vajon a teljes engedelmesség nem lehetetlen vállalkozás az ember számára?
„Istennél minden lehetséges” (Mt 19:26). „Mindenre van erőm Krisztus, aki engem megerősít” (Fil 4:13). „Hála pedig az Istennek, aki mindenkor diadalra vezet minket a Krisztusban” (2Kor 2:14). „Aki énbennem marad, én pedig őbenne, az terem sok gyümölcsöt: mert nálam nélkül semmit sem cselekedhettek” (Jn 15:5). „Ha engedelemmel hallgattok majd, e föld javaival éltek” (Ézs 1:19).
Válasz: Egyikünk sem képes engedelmes életet élni a saját erejéből, ám Krisztus által élhetünk és kell is élnünk engedelmes életet. Sátán, annak érdekében, hogy Isten kívánalmait ésszerűtleneknek tüntesse fel, azzal a hamissággal állt elő, miszerint lehetetlen engedelmes életet élni.
11. Mi lesz azzal az emberrel, aki tudván tudva, szándékosan marad meg az engedetlenségben?
„Mert ha szándékosan vétkezünk, az igazság megismerésére való eljutás után, akkor többé nincs bűnökért való áldozat. Hanem az ítéletnek valami rettenetes várása és a tűznek lángja, amely megemészti az ellenszegülőket” (Zsid 10:26-27). „Járjatok, amíg világosságotok van, hogy sötétség ne lepjen meg titeket: és aki a sötétségben jár, nem tudja, hová megy” (Jn 12:35).
Válasz: A Biblia kétséget sem hagy a válasz felől. Az ugyanis kijózanító, megdöbbentő, ámde igaz. Amikor egy ember tudván tudva utasítja vissza a világosságot és marad meg az engedetlenségben, a világosság végül eltávozik tőle és teljes sötétségben marad. Az az ember, aki elutasítja az igazságot, szembe fogja találni magát a „tévelygés erejével”, hogy elhiggye azt, hogy a hamisság az igazság (2Thessz 2:11). Ahogy ez bekövetkezik, az illető elveszett ember.
12. Én úgy gondoltam, hogy a szeretet fontosabb az engedelmességnél.
„Felelt Jézus…: Ha valaki szeret engem, megtartja az én beszédemet… Aki nem szeret engem, nem tartja meg az én beszédeimet” (Jn 14:23-24). „Mert az az Isten szeretete, hogy megtartjuk az ő parancsolatait; az ő parancsolatai pedig nem nehezek” (1Jn 5:3).
Válasz: Nem, ez egyáltalán nincs így! Sőt, a Biblia azt tanítja, hogy nincs valódi Isten iránti szeretet engedelmesség nélkül. Igazán engedelmes sem lehet az ember szeretet nélkül. Egy gyermek sem lesz mindenben engedelmes a szüleinek, hacsak nem szereti őket, de nem is szereti a szüleit, ha nem engedelmeskedik nekik. Az igazi szeretet és az engedelmesség olyanok, akár a sziámi ikrek. Ha elválasztjuk őket egymástól, meghalnak.
13. De én eddig azt hittem, hogy a Krisztusban való igazi szabadság szabaddá tesz az engedelmességtől. Hát nincs így?
„Ha ti megmaradtok az én beszédeimben…, megismeritek az igazságot, és az igazság szabadokká tesz titeket. …Mindaz, aki bűnt cselekszik, szolgája a bűnnek” (Jn 8:31-32,34). „De hála az Istennek, hogy jóllehet a bűn szolgái voltatok, de szívetek szerint engedelmeskedtek a tudomány azon alakjának, amelyre adattatok” (Róm 6:17-18). „És megtartom a te törvényedet mindenkor és mindörökké. És tágas téren járok, mert a te határozataidat keresem” (Zsolt 119:44-45).
Válasz: Nincs. Az igazi szabadság egyedül az engedelmességből származik. Azt jelenti, hogy „szabadok vagyunk a bűntől” (Róm 6:18), azaz az engedetlenséggel szemben, ami az Isten törvényének áthágása, a törvénytelenség (1Jn 3:4). A törvény szerint élő állampolgárok bírnak szabadsággal. Az engedetlenek bilincsben vannak és elveszítik a szabadságukat. Az engedelmesség nélküli szabadság olyan, mint a sodródó hőlégballon vagy a vezető nélküli jármű hamis szabadsága. Zűrzavarhoz és anarchiához vezet. Az igazi keresztény szabadság: szabadság az engedetlenséggel szemben. Az engedetlenség mindig fájdalmat okoz az embernek és az ördög kegyetlen rabszolgaságába torkollik.
14. Amikor hiszek abban, hogy Isten kér egy bizonyos dolgot, akkor is engedelmeskednem kell, ha nem értem, mire jó az a kérés?
„Kérlek, halld meg az Úrnak szavát, amelyet én mondok néked, és jó dolgod lesz, és él a te lelked” (Jer 38:20). „Aki bízik magában, bolond az” (Péld 28:26). „Jobb az Úrban bízni, mint emberekben reménykedni” (Zsolt 118:8). „Mert amint a magasabbak az egek a földnél, akképpen magasabbak az én útjaim a ti útjaitoknál és gondolataim gondolataitoknál” (Ézs 55:9). „Mely igen kikutathatatlanok az ő ítéletei s kinyomozhatatlanok az ő útjai! Mert kicsoda ismerte meg az Úr értelmét” (Róm 11:33-34)? „A vakokat oly úton vezetem, amelyet nem ismernek” (Ézs 42:16). „Te tanítasz engem az élet ösvényére” (Zsolt 16:11).
Válasz: Mi sem természetesebb! Hinnünk kell Istennek, hogy Ő eléggé bölcs ahhoz, hogy olyan dolgokat is kér, amiket, meglehet, nem is értünk. A jó gyermekek akkor is engedelmeskednek a szüleiknek, ha annak oka, hogy a szülők miért parancsolják ezt vagy azt, nem világosak. Az Istenben való hit és bizalom nyomán hinnünk kell abban is, hogy Ő tudja, mi számunkra a legjobb, s hogy ő soha nem vezet bennünket téves útra. Balgaság és tudatlanság a részünkről, ha megkérdőjelezzük Isten vezetését, ha nem is értjük teljesen, mit miért kér.
15. Mi áll valójában mindenféle engedetlenség mögött, s vajon miért?
„Aki a bűnt cselekszi, az ördögből van; mert az ördög kezdettől fogva a bűnben leledzik… Erről ismerhetők meg az Isten gyermekei és az ördög gyermekei: aki igazságot nem cselekszik, az egy sem az Istentől való” (1Jn 3:8,10). „Sátán…, ki mind az egész föld kerekségét elhiteti” (Jel 12:9).
Válasz: Az ördög áll a háttérben. Tudja, hogy minden engedetlenség bűn és hogy ez a bűn boldogtalanságot, tragédiát és Istentől való elidegenülést, majd végül pusztulást hoz magával. Keserű gyűlölettel, fogcsikorgatva próbál minden embert az engedetlenségbe taszítani. Te is ezek között vagy. Szembe kell nézned a tényekkel és döntened kell. Nem engedelmeskedsz és elveszel, vagy elfogadod Krisztust, engedelmeskedsz és üdvözülsz. Az engedelmességgel kapcsolatos döntésed egyben a Krisztussal kapcsolatos döntésed is. Nem választhatod el Őt az igazságtól, mert Ő így szól: „Én vagyok… az igazság” (Jn 14:6). „Válasszatok magatoknak még ma, akit szolgáljatok” (Józs 24:15).
16. Milyen minden képzeletet felülmúló csoda dicsőséges ígéretében részesíti a Biblia Isten gyermekeit?
„Aki elkezdette bennetek a jó dolgot, elvégezi a Krisztus Jézusnak napjáig” (Fil 1:6).
Válasz: Dicséret legyen Istennek! Azt ígéri, hogy amiként megcselekedte bennünk az újjászületés csodáját, tovább munkálkodik bennünk, és − ha örömmel követjük Őt − és elvégzi bennünk a számunkra oly fontos csodákat, míg meg nem érkezünk az Ő országába.
17. Örömmel tölt el az a tudat, hogy Jézus nem egyszerűen az újjászületés csodájában részesíti azokat, akik elfogadják és követik Őt, de tovább munkálkodik bennük és elvégzi bennük az életükben oly nélkülözhetetlen csodákat, míg meg nem érkeznek Isten országába. Szeretnék mostantól fogva teljességgel engedelmeskedni Jézusnak és az Ő lábnyomában járni.
Válasz:
Gondolatébreszto kérdések
1. Elveszhet bárki, aki igazán hisz abban, hogy üdvözül?
Igen! Máté evangéliuma 7:21-23 egyértelműen állítja, hogy sokan, akik prófétálnak, ördögöket űznek és sok csodálatos dolgot tesznek Krisztus nevében, elvesznek, miközben úgy vélik, hogy üdvözülnek. Krisztus arról beszél, hogy azért vesznek el, mert nem cselekedték az Ő Mennyei Atyja akaratát (lásd 21. vers). Akik mindig kitérnek az Isten iránti engedelmesség elől, végül valamilyen hazugságot fognak magukévá tenni (2Thessz 2:11-12), ekképpen azt a hitet is, hogy üdvözülnek, holott az elveszés állapotában leledznek.
2. Tekintettel arra, hogy csak egy helyes út létezik, mi lesz azoknak az őszinte embereknek a sorsa, akik igazán hiszik, hogy helyesen cselekszenek és gondolkodnak, holott korántsem?
Jézus válasza erre az, hogy a helyes ösvényre fogja őket irányítani, s az Ő igazi bárányai hallják és követik majd Őt (Jn 10:16,27).
3. Nem elég az őszinteség és a buzgóság?
Nem! Helyesen is kell cselekednünk. Pál apostol buzgó is volt, őszinte is volt, amikor a megtérését megelőzően üldözte a keresztényeket, mégis helytelenül cselekedett (ApCsel 22:3-4, 26:9-11).
4. Nem tudományos képtelenség, hogy Isten egy időben mindenkit lát?
Ugyanígy voltak Noé korában az özönvízzel (elvégre korábban még nem volt eső, ahogy ez Mózes első könyve 2:5-6-ból megtudjuk), mégis bekövetkezett. A „tudományos” érvekkel való előhozakodás kedvelt időtöltése annak az embercsoportnak, amelyről a Római levél 1:22 szól, akik „magukat bölcseknek vallván, balgatagokká lettek”.
5. Mi lesz azokkal az emberekkel, akik nem fogadták be a világosságot?
A Biblia tanúsága szerint minden ember befogadott valamennyi világosságot. „Az igazi világosság eljött volt már a világba, amely megvilágosít minden embert” (Jn 1:9). Minden ember aszerint ítéltetik majd meg, hogy miképpen élt a számára elérhető világossággal. A Rómabeliekhez írt levél 2:14-15 szerint még a Bibliát hírből sem ismerő népek is rendelkeznek valamennyi világossággal és követik a törvényt.
6. Kértem Istent, adjon valamilyen jelet, ha azt akarja, hogy engedelmeskedjem. Nem biztos eljárás ez így?
Egyáltalán nem! Jézus szavai keményen kopognak: „E gonosz és parázna nemzetség jelt kíván” (Mt 12:39). Minden tanításnak utána kell járni a Biblia alapján, s ha az összhangban áll Isten Igéjével, be kell fogadnunk és követnünk kell (Ézs 8:20; 2Tim 2:15). Azokat az embereket, akik nem fogadják be a Biblia félreérthetetlen tanítását, semmilyen jel sem fogja meggyőzni. Miként Jézus mondta: „Ha Mózesre és a prófétákra nem hallgatnak, az sem győzi meg őket, ha valaki a halottak közül feltámad” (Lk 16:31).
7. A Zsidókhoz írt levél 10:26-27 mintha arra mutatna rá, hogy az az ember, aki szándékosan és kellő megfontolás után követ el egy bűnt, elveszett. Jól értem?
Nem! Mindenki vallást tehet az ilyen bűnről is és bocsánatot nyerhet. A Biblia itt nem egyetlen bűnös tettről, hanem a bűn vakmerő és önhitt cselekvéséről szól, mégpedig annak folyamatos cselekvéséről; arról, amikor valaki kellő megfontolást követően elutasítja Krisztust, hogy átadná neki az életét. Az ilyen cselekedet megszomorítja a Szentlelket (Ef 4:30) és megkeményíti az ember szívét, mígnem eljön a nap, hogy „erkölcsi érzés nélkül” (Ef 4:19) marad és elvész. A Biblia így tanít: „Tartsd távol a te szolgádat a szándékosoktól [a 13. vers előzménye alapján: a szándékos bűnöktől]; ne uralkodjanak rajtam; akkor ártatlan leszek, és tiszta leszek sok vétektől” (Zsolt 19:13).
8. Műveltnek kell lennünk ahhoz, hogy megértsük a Bibliát?
Nem! A legegyügyűbbek is megérthetik, ha megalázzák magukat az Úr előtt. (Lásd: Zsoolt 19:7, 119:130; Mt 11:25.)
Kvíz kérdések
1. Ki üdvözül? (1)
_____ Akik Krisztus nevében ördögöket űznek ki._____ Akik kijelentik, hogy szeretik Krisztust.
_____ Akik elfogadják az Urat és engedelmeskednek Neki.
2. Az alábbiak közül mely három dolog alapján biztosíthatom magamat arról, hogy befogadtam a teljes igazságot? (3)
_____ Megkérdezhetem a pszichiáteremet._____ Imádkoznom kell világosságért.
_____ Azt kell tennem, amit a lelkészem mond.
_____ Ha jelentős adományokat adok a gyülekezetben.
_____ Azzal, ha sanyargatom magam.
_____ Ha jobb nevelésben részesülök.
_____ Ha jelet kérek Istentől.
_____ Ha tanulmányozom a Bibliát.
_____ Ha követem a megértett igazságot.
3. Isten számon kéri rajtam… (1)
_____ …hogy megcselekszem-e azt, amire a lelkészem késztet._____ …hogy szüleim nyomdokaiban járok-e.
_____ …a világosságot, amivel rendelkezem s amivel rendelkezhetném.
4. Mi a teendőm akkor, ha új igazságot fedezek fel? (1)
_____ Nem kell figyelembe vennem._____ Várnom kell addig, míg késztetést érzek arra, hogy elfogadjam.
_____ Mindjárt el kell fogadnom és engedelmeskednem kell annak.
5. Az Úr parancsolatainak való teljes engedelmesség… (1)
_____ …semmilyen körülmények között nem lehetséges._____ …törvényeskedés és az ördögtől való.
_____ …egyedül Krisztus által lehetséges.
6. A szándékos engedetlenség… (1)
_____ …a sötétségbe és az örök pusztulásba taszít._____ …rendben levő az odaadó gyülekezeti munkások esetében.
_____ …is bocsánatos Isten számára, ha konokul ragaszkodom hozzá.
7. Az Úr iránti őszinte szeretet… (1)
_____ …jobb, mint az engedelmesség._____ …az engedelmességet szükségtelenné teszik.
_____ …arra sarkall, hogy örömmel engedelmeskedjem Neki.
8. Mit jelent az igazi keresztény szabadság? (1)
_____ Annak jogát, hogy aszerint cselekedhetem, amint tetszik._____ Annak jogát, hogy lehetek engedetlen Isten iránt.
_____ Az engedetlenségtől és az ördög rabszolgaságától való szabadságot.
9. Mi a teendőm akkor, ha az igazság valamelyik pontja megvilágosodik számomra, de nem értem, miért kér Isten ebben engedelmességet tőlem? (1)
_____ Várnom kell addig, amíg az ok is világos lesz._____ El kell vetnem az igazságnak azt a pontját.
_____ El kell fogadnom és engedelmeskednem kell Isten Igéjének.
10. Ki az igazi felelős minden engedetlenségért? (1)
_____ A kormány._____ A szüleim, akik rosszul neveltek engem.
_____ Az ördög.
11. Miért szükséges az engedelmesség? (1)
_____ Mert Isten nagyobb nálam és én félek Tőle._____ Hogy Isten nehogy haragra gerjedjen.
_____ Mert szeretem Istent és követni akarom a keresztény életvitelre vonatkozó parancsolatait.
12. Miért nem pusztítja el Isten máris az engedetleneket? (1)
_____ Mert fél megtenni._____ Mert örömét leli abban, ahogy látja a gonoszság elburjánzását.
_____ Vár, amíg minden ember megbizonyosodik az Ő szeretetéről és igazságáról.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése