BIBLIA-TANULMÁNYOK (27. rész)
Nincs mód visszafordulni
Lesson 271. Mi az a bűn, amit Isten nem bocsáthat meg?
„Minden bűn és káromlás megbocsáttatik az embereknek; de a Lélek káromlása nem bocsáttatik meg az embereknek” (Máté 12:31).
Válasz: A bűn, amit Isten nem bocsáthat meg, az „a Szentlélek elleni káromlás”. De mi „a Szentlélek elleni káromlás”? Az embereknek sokféle elgondolásuk létezik arról, hogy mi a bűn. Sokan úgy hiszik, hogy a gyilkosság ez a bűn. Mások úgy, hogy a Szentlélek nevével való szitkozódás. Megint mások úgy, hogy ez a bűn az öngyilkosság, egyebek úgy, hogy ez a már megfogant magzat megölése. Akadnak, akik azt mondják, hogy ehhez Krisztust kell megtagadni. Sokan úgy vannak, hogy ez valami förtelmes, borzalmas és különlegesen gonosz cselekmény nyomán áll elő. Olyanok is vannak, akik szerint valamely hamis isten imádása ez a bűn! A következő kérdés nyomán világosság fog gyúlni e rendkívül fontos kérdéssel kapcsolatban.
2. Mit mond a Biblia a bűnről és a káromlásról?
„Minden bűn és káromlás megbocsáttatik az embereknek” (Mt 12:31).
Válasz: A Biblia egyértelműen szól arról, hogy minden bűnért és káromlásért elnyerhető a bocsánat. Így tehát az előző kérdésben felsorolt bűnök egyike sem olyan bűn, amit Isten ne bocsáthatna meg. Nincs az a tett, nincs az a bűnfajta, ami önmagában megbocsáthatatlan lenne.
Ellentmondásosnak hangzanak
Igen, ellentmondásosnak hangzanak, ám az alábbi két kijelentés mindegyike igaz:
A. Minden bűn és káromlás − típustól függetlenül − megbocsáttatik.
B. A Szentlélek elleni bűn és káromlás nem bocsáttatik meg.
Mindkét kijelentés Jézustól származik
Mindkét kijelentést Jézus tette Máté evangéliuma 12:31-ben, tehát szó sincs tévedésről. A két kijelentés között úgy teremthető összhang, ha megismerjük, miben áll a Szentlélek munkája.
3. Miben áll a Szentlélek munkája?
„Amikor [a Szentlélek] eljön, meggyőzi a világot bűnről, az igazságról és az ítéletről” (Jn 16:8, katolikus fordítás).
Válasz: A Szentlélek munkája abban áll, hogy meggyőzze az embereket a bűnről és elvezesse az embereket minden igazságra. A Szentlélek Isten képviselője, cselekvő ereje az emberek megtérésre vezetésében. A Szentlélek nélkül senki nem élheti át a bűn miatti megszomorodást, sem a megtérésre el nem juthat.
4. Amikor a Szentlélek meggyőz engem a bűnről, mit kell tennem, hogy elnyerjem a bűnbocsánatot?
„Ha megvalljuk bűneinket, hű és igaz, hogy megbocsássa bűneinket és megtisztítson minket minden hamisságtól” (1Jn 1:9).
Válasz: Amikor a Szentlélek meggyőz a bűnről, meg kell vallanom a bűneimet, hogy elnyerjem rájuk a bocsánatot. Amikor megvallom azokat, Isten nem egyszerűen megbocsát, hanem csodálatosan meg is tisztít minden hamisságtól. Isten vár ránk és kész arra, hogy megbocsásson minden bűnért, amit netán elkövetek (Zsolt 86:5), de csak akkor, ha megvallom és elhagyom azokat.
5. Mi történik, ha nem vallom meg bűneimet, noha a Szentlélek meggyőzött róluk?
„Aki elfedezi az ő vétkeit, nem lesz jó dolga; aki pedig megvallja és elhagyja, irgalmasságot nyer” (Péld 28:13).
Válasz: Ha nem vallom meg bűneimet, Jézus nem bocsáthatja meg azokat. Ily módon minden meg nem vallott bűnöm megbocsáthatatlan, valameddig meg nem vallom, ugyanis a megbocsátás mindig a megvallásra kell következnie. Soha nem előzi meg.
Rettenetes veszély rejlik abban, ha valaki ellenáll a Szentléleknek
A Szentléleknek való ellenállás rettenetesen veszedelmes, mert ez nagyon könnyen elvezet a Szentlélek elutasításáig, ami az a bűn, amit Isten soha nem bocsáthat meg. Azt jelenti, hogy az illető átlépte azt a pontot, ahonnan nincs visszatérés. Minthogy a Szentlélek az egyetlen olyan hatalom, aki azért adatott, hogy meggyőzzön, folyamatos elutasítása okán helyzetem teljesen reménytelenné válik. Ez a kérdés annyira fontos, hogy Isten sokféle módon szemlélteti és magyarázza azt a Szentírásban. A tanulmány további részében kísérd figyelemmel a magyarázatok e tarka sorát.
6. Amikor a Szentlélek meggyőz a bűnről vagy elvezet valamely új igazságra, mikor kell cselekednem?
Válasz: A Biblia válasza ez:
A. „Amint hall a fülük, engedelmeskednek” (Zsolt 18:44).
B. „Sietek és nem mulasztom el, hogy megtartsam a te parancsolataidat” (Zsolt 119:60).
C. „Ímé itt a kellemetes idő, ímé itt az üdvösség napja” (2Kor 6:2).
D. „Most annakokáért mit késedelmezel? Kelj fel és keresztelkedjél meg és mosd le a te bűneidet, segítségül híván az Úrnak nevét” (ApCsel 22:16).
A Biblia visszatérő módon tesz arról bizonyságot, hogy ha Isten meggyőz engem a bűnről, azonnal meg kell vallanom azt. Ha pedig egy új igazság birtokába jutok, haladéktalanul magamévá kell tennem azt.
7. Milyen ünnepélyes figyelmeztetést közöl Isten az Ő Szentlelkének embereket kérlelő munkájáról?
„Ne viaskodjék az én lelkem örökké az emberrel” (1Móz 6:3, a King James fordítás alapján).
Válasz: Isten ünnepélyesen figyelmezteti az embereket, hogy a Szentlélek nem folytatja végtelen hosszú ideig egy-egy emberrel kérlelő-meggyőző munkáját, hogy elfordítsa őt a bűntől és engedelmeskedjen Istennek.
8. Mikor jön el az a pillanat, amikor a Szentlélek felhagy az ember kérlelésével?
„Azért szólok velük példázatokban, mert… hallván nem hallanak” (Mt 13:13).
Válasz: A Szentlélek akkor nem szól tovább egy-egy emberhez, amikor az illető immár süket az Ő hangjára. A Biblia úgy jellemzi ezt a helyzetet, amikor az ember hallván nem hall. Nincs értelme felhúzni az ébresztőórát egy süket ember szobájában. Nem fogja meghallani. Ugyanígy tudja bármely ember olyan állapotba taszítani saját magát, hogy már nem hallja meg az ébresztőóra csörgését, miután annyiszor lecsapta és nem kelt fel. Aztán eljön a nap, amikor az ébresztőóra csörgése elhalkul, de ezt ő már végképp nem hallja.
Ne hallgattasd el a Szentlelket!
Így van ez a Szentlélekkel is. Ha egyre csak elhallgattatom, eljön a na, hogy szól hozzám és én nem hallom Őt. Azon a napon a Lélek szomorúan fordul el tőlem, mivel süket lettem az Ő kérleléseire. Átléptem azon a ponton, ahonnan nincs visszatérés. Micsoda ünnepélyes és ébresztő figyelmeztetés ez, nehogy visszautasítsuk a Szentlélek hangját!
9. Isten az Ő Szentlelke által valamennyi földön élő embert világosságban részesít (Jn 1:9), valamennyinél kifejti szívet meggyőző munkáját (Jn 16:8). Mit kell cselekednem, ha világosság árad rám a Szentlélektől?
„Az igazak ösvénye pedig olyan, mint a hajnal világossága, mely minél tovább halad, annál világosabb lesz, a teljes délig. Az istentelenek útja pedig olyan, mint a homály, nem tudják, miben ütköznek meg” (Péld 4:18). „Járjatok, amíg világosságotok van, hogy sötétség ne lepjen meg titeket” (Jn 12:35).
Válasz: A bibliai szabály az, hogy amikor a Szentlélektől új világosság árad rám vagy meggyőz egy bűnről, hamar, haladéktalanul kell cselekednem. Ha, mihelyt elnyerem, engedelmeskedem a világosságnak és abban járok, Isten továbbra is rám fogja árasztani a világosságát. Ha azonban elutasítom, még az a világosság is kialszik, amellyel bírtam, hogy aztán belepjen a teljes sötétség. A sötétség, ami a világosság követésének kitartó és végérvényes elutasításából származik, a Szentlélek elutasításának következménye, melynek vége a teljes reménytelenség.
10. Válhat valamely bűn Szentlélek elleni bűnné?
Válasz: Igen, ha rendületlenül visszautasítom, hogy valamely bűnömet megvalljam és elhagyjam, végül süketté válhatok a Szentlélek kérleléseivel szemben és átléphetem azt a pontot, ahonnan nincs visszatérés. Erre látunk az alábbiakban néhány bibliai példát:
A. Júdás megbocsáthatatlan bűne a pénzsóvárság volt (Jn 12:6). De miért is? Mert Isten nem tudta volna megbocsátani azt? Korántsem! Mindössze azzal vált e bűn megbocsáthatatlanná, mert Júdás elutasította, hogy hallgasson a Szentlélek késztetésére és megvallja bűnét, a pénzsóvárságot. Végül süketté vált a Szentlélek hangjára.
B. Lucifer megbocsáthatatlan bűne a büszkeség és az önfelmagasztalás volt (Ézs 14:12-14). Isten ezeket a bűnöket is megbocsáthatja. Lucifer is elnyerhette volna a bűnbocsánatot, megtisztulhatott volna, ő azonban addig-addig utasította vissza a Szentlélek késztetését, míg egyszer teljesen elhalkult számára a Szentlélek hangja.
C. A farizeusok megbocsáthatatlan bűne az volt, hogy elvetették Jézust mint Messiást (Mk 3:22-30). Újra és újra meggyőződhettek róla, mélyen és szívükből, hogy Jézus, a Menny Istenének, az élő Istennek Fia a Messiás. Ők azonban megkeményítették a szívüket, s makacsul elutasították, nem fogadták el, hogy Megváltójuk és Uruk. Végül egészen süketté váltak a Szentlélek hangjával szemben, hogy aztán eljöjjön a nap, amikor Jézusnak valamely újabb hatalmas csodáját látva a farizeusok azt mondják a sokaságnak, hogy Jézus az ördögtől nyerte a hatalmát. Krisztus mindjárt azzal válaszolt nekik, hogy azzal, hogy a farizeusok az ördögnek tulajdonítják az Ő csodatevő hatalmát, annak adták bizonyítékát, átléptek egy olyan pontot, ahonnan nincs visszatérés, és káromolják a Szentlelket. Isten megbocsáthatta volna és örömmel meg is bocsáthatta volna ezeket a bűnöket. Ámde addig utasították vissza a Szentlélek késztetését, mígnem egészen süketté váltak rá és nem lehetett többé megszólítani őket.
Nem választhatom meg a következményeket
Amikor a Lélek megszólít, eldönthetem, hogy igent vagy nemet mondok, a következményeket azonban nem. Azok mindig ugyanazok. Ha rendre maghallom és igent mondok, Jézushoz válok hasonlóvá. A Szentlélek el fog pecsételni, illetve meg fog jelölni engem a homlokomon, ily módon nyilvánítva az Ő gyermekévé (Jel 7:2-3), s így biztosítva engem arról, hogy fenntart nekem egy helyet a mennyek országában. Ha viszont kitartóan nemet mondok az Ő késztetésére, megszomorítom a Szentlelket, eltaszítom magamtól, hogy aztán örökre elhagyjon engem, így helyezve pecsétet az elkárhozásomra. Micsoda ünnepélyes figyelmeztetés ez, nehogy hallatlanra vegyük a Szentlelket!
11. Miután Dávid király elkövette a házasságtörés és a gyilkosság kettős bűnét − külön-külön is borzalmas mind a kettő −, milyen aggodalmas imádsággal fordult a menny felé?
„A te szent lelkedet ne vedd el tőlem” (Zsolt 51:11).
Válasz: Kérlelte Istent, hogy Szentlelkét ne vegye el tőle. Miért? Azért, mert Dávid tisztában volt vele, hogy ha a Szentlélek magára hagyná őt, attól a pillanattól fogva a kárhozat fia lenne. Tudta, hogy egyedül a szentlélek vezetheti el őt bűnbánatra és meggyógyulásra, és megremegett arra a gondolatra, hogy süketté válhat az Ő hangjára. A Biblia más helyen arról beszél nekünk, hogy Isten azért hagyta magára végül Efraimot, mert ragaszkodott bálványaihoz (Hós 4:17) és nem akart hallgatni a Lélek késztetésére. Lelkileg süketté vált. Rettenetesebb nem is történhet egy emberrel, mint amikor Isten elfordul tőle és magára hagyja őt. Ne engedd, hogy veled ez megtörténjék!
12. Milyen súlyos és komoly parancsolatot kötött Pál a thesszalonikai gyülekezet lelkére?
„A lelket meg ne oltsátok” (1Thessz 5:19).
Válasz: A Szentlélek kérlelése olyan, akár a tűz, ami egy ember szívében és lelkében ég. A bűn ugyanolyan hatással van a Szentlélekre, miként a víz a tűzre. A Szentlélek semmibevételével és a bűn folytatásával vizet öntök a Szentlélek tüzére. Pálnak a thesszalonikabeliekhez intézett nagyszerű szavai hozzánk is szól, akik ma élünk. Ne oltsátok ki a Szentlélek tüzét azzal, hogy újra és újra elutasítjátok a Szentlelket, hogy engednétek az Ő késztetésének. Ha a tűz kialszik, átléptem azon a ponton, ahonnan nincs visszatérés.
Bármely bűn kiolthatja a tüzet
Minden meg nem vallott és el nem hagyott bűn legvégül kioltja a Szentlélek tüzét. Lehet, hogy egy ember mind egyre csak nemet mond a hetedik napi szombatra. Lehet, hogy valaki nem akar felhagyni a dohány élvezetével. Az is lehet, hogy csupán nem tudunk vagy nem akarunk megbocsátani valakinek, aki cserbenhagyott vagy valahogy más módon megbántott. Lehet, hogy valaki nem akar felhagyni erkölcstelen életmódjával. Lehet, hogy a tizedfizetés a tét. Azzal, ha bármely területen nem akarunk engedelmeskedni a Szentlélek késztetésének, a Szentlélek tüzére öntünk vizet. Ne oltsd ki a tüzet. Ennél nagyobb tragédia nem is történhetne.
13. Milyen egyéb megdöbbentő, csakhogy nem felfoghatatlan kijelentést tett Pál a thesszalonikabeli hívőknek?
„És a gonoszságnak minden csalárdságával azok között, akik elvesznek; mivelhogy nem fogadták be az igazságnak szeretetét az ő üdvösségükre. És azért bocsátja rájuk Isten a tévelygés erejét, hogy higgyenek a hazugságnak; hogy kárhoztassanak mindazok, akik nem hittek az igazságnak, hanem gyönyörködtek az igazságtalanságban” (2Thessz 2:10-12).
Válasz: Milyen erőteljes, milyen megdöbbentő szavak! Isten arról beszél, hogy akik nem akarják befogadni a Szentlélek által kinyilvánított igazságot, továbbá a Lélek bűnről való meggyőzését, (a Lélek eltávozását követően) súlyos megtévesztés áldozatai lesznek, hogy azt higgyék, hogy a tévedés az igazság. Kijózanító gondolat, amelyről érdemes beszélni!
14. Milyen szívet tépő tapasztalatban lesz részük az ítélet napján azoknak, akikre e súlyos megtévesztések bocsáttattak?
„Sokan mondják majd nékem ama napon: Uram! Uram! Nem a te nevedben prófétáltunk-e, és nem a te nevedben űztünk-e ördögöket, és nem cselekedtünk-e sok hatalmas dolgot a te nevedben? És akkor vallást teszek majd nekik: Sohasem ismertelek titeket; távozzatok tőlem, ti gonosztevők” (Mt 7:22-23).
Válasz: Azok, akik szüntelen így kiáltanak, hogy „Uram, Uram”, döbbenten és rémülten állnak a tény előtt, hogy kizárattak. Teljesen abban a hiszemben lesznek, hogy elnyerték az üdvösséget. Ekkor Jézus nyilvánvaló módon emlékezteti őket életük azon fontos pillanataira, amikor a Szentlélek új igazságokkal látogatta meg őket, amikor meggyőzte őket valamely bűnükről. A Szentlélek késztetése kristálytisztán érződött és nyilvánvaló módon igaz volt. Éjszakákon át hánykolódtak ágyukban, nyugtalanok voltak, küzdöttek, míg meghozták a döntésüket. Ó, hogy égett a szívük akkor! De legvégül azt mondták: „Nem!” És ekkor elvégezték magukban, hogy nem hallgatnak tovább a Szentlélek késztetésére. Ekkor lettek annak a súlyos megtévesztésnek az áldozatai, aminek nyomán úgy érezték, hogy elnyerték az üdvösséget, holott elvesztek. Hát mi lehet ennél nagyobb tragédia egy ember életében!
15. Milyen különleges figyelmeztetést intéz hozzánk Jézus, amely megóvhat bennünket attól a hamis hittől, hogy miénk az üdvösség, miközben a valóságban az elveszés állapotában vagyunk?
„Nem minden, aki ezt mondja nékem: Uram! Uram! megy be a mennyek országába; hanem aki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát” (Mt 7:21).
Válasz: Jézus ünnepélyesen figyelmeztet bennünket, hogy nem mindenki, akit eltölt az üdvbizonyosság tudata, jut be az Ő országába, hanem csupán azok, akik cselekszik az Ő akaratát. Mindnyájan vágyunk az üdvbizonyosságra. Ez egy Istentől nyert ajándék, feltétlen szükség van rá. Mindazáltal létezik a bizonyosságnak egy hamis ajándéka is − amely ugyanakkor magával ragadta a keresztény világot −, amely üdvösséget ígér az embereknek, noha azok továbbra is bűneikben élnek és semmilyen változást az életvitelükben nem mutatnak fel.
Sok lelkészhez jut el az ébredésre hívás
Mind több és több neves egyházi vezetőhöz jut el az ébredésre hívó szó, miszerint a templomok és imatermek telis-tele van olyan emberekkel, akikben megvan a „bizonyosság” érzése, miközben nem hagyták, hogy Jézus Krisztus átformálja az életüket. Nem is engedelmeskednek Neki.
Jézus megtisztítja a levegőt
Jézus arról beszél, hogy igazi bizonyosságuk csak azoknak van, akik cselekszik az Ő Atyjának akaratát. Amikor elfogadom Jézust életem Urának és Uralkodójának, életvitelem gyökeresen meg fog változni. Mindenestül új teremtés (2Kor 5:17) leszek. Örömmel tartom meg az Ő parancsoalatait, cselekszem az Ő akaratát (Jn 14:15), és örömmel követem Őt, valahová vezet engem (1Pt 2:21). Feltámadásának csodálatos ereje (Fil 3:10) átformál engem az Ő képmására (2Kor 3:18). Dicső békessége elárasztja életemet (Jn 14:27). Azzal, hogy az Ő Lelke által Jézus bennem lakik (Ef 3:16-17), „mindenre van erőm” (Fil 4:13) és „semmi sem lehetetlen” (Mt 17:20).
Csodálatos igaz bizonyosság szemben a hamis bizonyossággal
Ha követem a Megváltót mindenhová, ahová vezet, ígéretet tesz, hogy senki ki nem ragadhat az Ő kezéből (Jn 10:28) és vár engem az életnek koronája (Jel 2:10). Milyen lenyűgöző, dicsőséges és hamisítatlan bizonyosságban részesíti Jézus az Ő követőit! Hamis az a bizonyosság, amely nem ezeken a feltételeken alapul. Ez az embereket a vádlottak padjára kárhoztatja a mennyei ítéletben, noha bizonyosságot éreznek afelől, hogy övék az üdvösség, miközben valóság szerint elvesztek (Péld 16:25).
16. Milyen áldott ígéret szól az Ő hűséges követőihez, akik életük Urává koronázták Őt?
„Aki elkezdette bennetek a jó dolgot, elvégezi a Krisztus Jézusnak napjáig” (Fil 1:6). „Mert Isten az, aki munkálja bennetek mind az akarást, mind a munkálást jó kedvéből” (Fil 2:13).
Válasz: Istené legyen érte a dicsőség! Azokhoz szól az ígéret, akik Jézust életük Urává és Uralkodójává tették: át fogják élni Jézus csodáját, bizton révbe érnek az Ő örökkévaló országában. Semmi más nem érhet fel ezzel az ígérettel!
17. Milyen további dicső ígérettel ajándékoz még meg Jézus mindnyájunkat?
„Íme az ajtó előtt állok és zörgetek; ha valaki meghallja az én szómat és megnyitja az ajtót, bemegyek ahhoz és vele vacsorálok, és ő énvelem” (Jel 3:20).
Válasz: Jézus ígéretet tesz nekünk, hogy mihelyt kitárjuk előtte az ajtót, belép az életünkbe. Jézus kopogtat mindnyájunk szíve ajtaján az Ő Szentlelke által. Ő − a Királyoknak Királya és a Világ Megváltója −, miközben a világmindenség felügyeletét is ellátja, szakít időt arra, hogy meglátogasson téged és engem, rendszeres meghitt együttlétekre, hogy baráti és törődő vezetésével és tanácsával vegyen körül bennünket. Milyen balgák, milyen képtelenül szánalmasak vagyunk, valahányszor túl elfoglaltnak vagy túl közömbösnek érezzük magunkat ahhoz, hogy Jézussal egy ilyen meghitt, szerető és tartós baráti kapcsolatot alakítsunk ki. Jézus közeli barátai nem forognak majd abban a veszélyben, hogy az ítélet napján elutasításban lesz részük. Jézus személyesen üdvözli majd Őket az Ő országában (Mt 25:34).
18. Kész vagy eltökélni magadban, hogy mindig kitárod az ajtót Jézus előtt, valahányszor kopogtat szíved ajtaján? Kész vagy követni is Őt, valahová vezet téged?
Rövid búcsú
Ez volt 27 részből álló tanulmánysorozatunk utolsó darabja. Hő vágyunk és reményünk, hogy igazán közel kerültél általa Jézushoz és átérzed a Vele való új kapcsolat nagyszerűségét. Reméljük továbbá, hogy napról napra közelebb jutsz a Mesterhez és hamarosan csatlakozol azoknak az embereknek a vidám csoportjához, akik az Ő eljövetelekor elragadtatnak az Ő áldott országába. Ha e földön nem is találkozunk, egyezzünk meg abban, hogy találkozunk majd ama nagy napon az égnek felhőiben.
Kérjük, hogy hívjál vagy írjál, ha ezután is számítasz segítségünkre a mennybe vezető utazás során.
Válasz:
Gondolatébreszto kérdések
1. A Biblia azt mondja, hogy Isten megkeményítette a fáraó szívét (2Móz 9:12). Ez nem tűnik igazságosnak. Mit jelent ez a rész?
A Szentlélek minden emberért közbenjár (1Jn 1:9), csakúgy, ahogy a nap mindenkire és mindenre lesüt. Ugyanaz a nap, amely megszikkasztja az agyagot, megolvasztja a viaszt. A Szentlélek munkája is különböző hatással van az emberi szívekre, attól függően, hogy miként viszonyulunk az Ő közbenjárásához. Ha engedek az Ő kérlelésének, a szívem meglágyítja és teljesen megváltozom (1Sám 10:6). Ha ellenállok a Léleknek, a szívem megkeményedik (Zak 7:12).
A fáraó válasza
A fáraó végül is megkeményítette a szívét azzal, hogy ellenállt a Szentléleknek (2Móz 8:15,32, 9:34). A Biblia azonban azt is tudtunkra adja, hogy Isten azért keményítette meg az ő szívét, mert Isten Szentlelke tovább kérlelte a fáraót. Minthogy pedig a fáraó továbbra is ellenállt a Szentléleknek, a szíve megkeményedett, miként a nap megkeményíti az agyagot. Ha a fáraó hallgatott volna a kérlelésre, szíve meglágyult volna, miként a nap meglágyítja a viaszt.
Júdás és Péter
Ugyanezt az elvet szemlélteti Júdás és Péter. Mindketten súlyosan vétkeztek. Az egyik elárulta, a másik megtagadta Jézust. Melyik rosszabb? Ki mondhatná meg? A Szentlélek ugyanazzal a jóakarattal kérlelte mindkettejüket. Júdás páncéllal vette körül magát, szíve így kemény lett, mint a kő. Péter ugyanakkor befogadta a Lelket, így szíve meglágyult. Igazán megbánta bűnét és hamarosan az apostoli egyház egyik legnagyobb prédikátora lesz belőle. Olvassuk el Zakariás könyve 7:12-13-at, amelyből meghallhatjuk Isten komoly figyelmeztetését, miszerint ha nem halljuk meg az Ő Szentlelkének kérlelését és nem engedelmeskedünk Neki, magunk keményítjük meg saját szívünket.
2. Mit gondoljunk arról, ha valaki „jeleket” kér az Úrtól?
Jézus az Újszövetségben határozottan szót emelt ellene. Így szólt: „E gonosz és parázna nemzetség jelt kíván” (Mt 12:39). Ő az igazságot tanította, s az Ószövetségből − abban az időben ez volt a teljes Szentírás − támasztotta alá azt. Nagyon is jól értették, miről beszélt. Látták a csodáit, mégis elvetették Őt. Később ezt mondta: „Ha Mózesre és a prófétákra nem hallgatnak, az sem győzi meg őket, ha valaki a halottak közül feltámad” (Lk 16:31). A Biblia arra utasít, hogy helyezzünk mindent a Szentírás mérlegére. Ha eltökéljük magunkban, hogy Jézus akaratát cselekedjük, és követjük Őt, ahová vezet, ígéretet tesz nekünk arra, hogy segíteni fog megkülönböztetni az igazságot a tévelygéstől (Jn 7:17).
3. Előfordulhat olyan, hogy az ima nem segít?
Igen. Ha valaki tudatosan engedetlen Istennel szemben (Zsolt 66:18), ugyanakkor áldását kéri (miközben esze ágában sincs megváltozni), akkor az ilyennek imája nemcsak hogy semmit nem ér, hanem Isten minősítése szerint: utálatosság (Péld 28:9).
4. Mélyen nyugtalanít, hogy a Szentlélek esetleg elutasít, és nem nyerhetem el a bűnbocsánatot. Lehet segíteni rajtam?
A Szentlélek nem utasított el téged. Ezt onnan tudhatod, hogy nyugtalannak vagy ítélet alatt levőnek érzed magad. Egyedül a Szentlélektől jöhet ez a nyugtalanság vagy az elítéltség tudata (Jn 16:8-13). Ha a Szentlélek elhagyott volna, nem volna a szívedben nyugtalanság vagy az elítéltség tudata. Örvendezz és dicsérd Istent! Add át Neki az életedet most, majd kövesd és légy Neki engedelmes a következőkben! Ő győzelmet ad Neked (1Kor 15:57), megtart (Fil 2:13) és megőriz téged az Ő második eljöveteléig (Fil 1:6).
5. Mit jelent a megvető példázatában (Lk 8:5-18) az útfélre esett mag, illetve az, hogy az ilyen magot felkapkodják a madarak?
A Bibliában ez áll: „A mag az Isten beszéde. Az útfélen valók pedig azok, akik hallják; azután eljő az ördög, és kikapja az igét az ő szívükből, hogy ne higgyenek és ne üdvözüljenek” (Lk 8:11-12). Jézus arra mutat rá itt, hogy amikor a Szentírásból áradó új világosság okán megértjük, mit kér tőlünk a Szentlélek, azonnal meg kell azt cselekednünk. Mert ha nem, az ördög kihasználja az alkalmat és „kikapkodja” az igazságot az elménkből.
6. Mi módon mondhat az Úr némelyeknek olyat, hogy „sohasem ismertelek titeket” (Mt 7:21-23)? Én azt hittem, hogy az Úr mindenkit és mindent ismer!
Isten az „nem ismer” szóval arra utal, hogy nem ismeri őket személyes barátként. Akkor ismerjük Őt barátként, amikor naponta érintkezünk, társalgunk Vele, amikor örömmel követjük Őt, és a legnagyobb természetességgel osztjuk meg Vele örömeinket és bánatainkat, miként bármely földi baráttal. Jézus így szólt a barátságról: „Ti az én barátaim vagytok, ha azokat cselekszitek, amiket én parancsolok nektek” (Jn 15:14). A Máté evangéliuma 7. fejezetében megszólított emberek megvetették a Szentlelket. A bűnben való üdvözülés vagy a cselekedetek általi üdvözülés teológiáját tették magukévá: bármelyiket is vesszük, egyikben sincs szükség Jézusra. Ezek az emberek a maguk erejére támaszkodnak, akik nem szánnak időt arra, hogy Jézust igazán megismerjék. Ezért kapjuk Jézustól azt a magyarázatot, hogy Ő nem ismerte őket, vagyis nem jutott velük személyes barátságra.
7. Hogyan lehet értelmezni az Efézusi levél 4:30-at?
Ebben a versben ez áll: „És meg ne szomorítsátok az Istennek ama Szent Lelkét, aki által megpecsételtettetek a teljes váltságnak napjára”. Pál itt egyértelműen azt sejteti, hogy a Szentlélek személy, mert csakis egy személyt lehet megszomorítani. De a legfontosabb itt az a kijelentés, miszerint a Szentlelket az Ő szeretetteljes hívásainak elutasításával szomorítom meg. Ahogy egy udvarlás is véglegesen lezárulhat akkor, ha az egyik fél folyamatosan elutasítja a másik közeledését, úgy a mi kapcsolatunk is a Szentlélekkel végleg véget érhet, ha kitartóan elutasítjuk az Ő szeretetteljes hívásait.
Kvíz kérdések
1. Minden bűnből lehet olyan bűn, amit Isten nem bocsáthat meg. (1)
_____ Igen._____ Nem.
2. Mi a Szentlélek elleni bűn? (1)
_____ A gyilkosság._____ Az Isten nevével való káromkodás.
_____ A Szentlélek megvetése.
3. A Szentléleknek időnként nagy szomorúsággal vissza kell, hogy vonuljon egy bűnöstől, mert… (1)
_____ …a Szentléleknek más dolgai is vannak._____ …a Szentlélek jogosan háborodik fel a bűnös rossz viselkedése miatt.
_____ …Isten azt mondja Neki, hogy csináljon valami mást.
_____ …a bűnös süket lett az Ő kérleléseire.
4. A Szentlelket ki lehet „oltani” azzal, ha továbbra is vétkezünk, noha tisztán látjuk, mit teszünk. (1)
_____ Igen._____ Nem.
5. Minden bűn és káromlás megbocsáttatik, ha… (1)
_____ …eleget imádkozom érte._____ …őszintén megvallom Jézusnak.
_____ …több napon keresztül böjtölök.
_____ …hűséges bizonyságtevő leszek.
6. A Szentlélek nélkül soha senki nem érezhet a bűn miatt szomorúságot és senki meg nem térhet. (1)
_____ Igaz._____ Hamis.
7. Az üdvbizonyosság olykor hamis is lehet. Némely emberek, akik biztosak abban, hogy elnyerték az üdvösséget, végül elkárhoznak. (1)
_____ Igen._____ Nem.
8. Jelöljük meg az alábbiak közül azokat, amelyek János evangéliuma 16:8,13 értelmében a Szentlélek munkájához tartoznak. (2)
_____ Megtanít énekelni._____ Nekem adja a prófétálás lelkét.
_____ Megtart az örömben.
_____ Meggyőz a bűnről.
_____ Elvezet az igazságra.
9. Mi a teendőm akkor, ha a Szentlélek meggyőz engem egy új igazságról vagy rámutat valamely bűnömre? (1)
_____ Meg kell kérdeznem a lelkészt a dolog felől._____ El kell mennem egy médiumhoz.
_____ Kérni kell Istentől egy jelet.
_____ Habozás nélkül követnem kell a Lélek iránymutatását.
_____ Fej vagy írás alapján kell döntenem.
10. Miért könyörgött Dávid úgy, hogy Isten ne vegye el tőle Szentlelkét? (1)
_____ Mert a Szentlélek segítette őt abban, hogy tudjon hárfázni._____ Mert attól félt, hogy a Szentlélek netán kioltja az életét.
_____ Mert tudta, hogy azzal elveszett ember lenne.
11. Máté evangéliuma 7:21-23 szerint hiába tesz valaki csodákat, hiába űz ki ördögöket, hiába prófétál Jézus nevében, hiába nevezi Őt Úrnak, mindez nem lesz elegendő az ítélet napján. Mi egyébről mondta Jézus azt, hogy az az igazán fontos? (1)
_____ Sok bizonyságot kell tenni._____ Gyakran kell közösségben imádkozni.
_____ Gyakran kell böjtölni.
_____ Rendszeresen el kell járni a gyülekezetbe.
_____ A mennyei Atya akaratát kell cselekedni.
12. A Biblia szerint (2Thessz 2:10-12) mi történik azokkal, akik nem akarják befogadni az igazságot? (1)
_____ Akkor is üdvözülnek._____ Isten arra fogja kérni őket, hogy gondolják át újra.
_____ Isten reájuk bocsát egy nagy hitetést, melynek nyomán a hazugságot tartják majd igazságnak.
13. Mit ért azon az Úr, amikor majd azt mondja az ítéletben, hogy „sohasem ismertelek titeket”? (1)
_____ Nem tudja, kicsoda az illető._____ Ismerős az arca, de elfelejtette az illető nevét.
_____ Az illető soha nem szánt időt arra, hogy személyes baráti kapcsolatba kerüljön Vele.
14. Jézus az Újszövetségben óva intett attól, hogy jeleket kérjünk. (1)
_____ Igen._____ Nem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése