Biblia tanulmányozó útmutató...(25. rész)
Istenben bízunk?
Lesson 25
1. Jövedelmünk mekkora hányada illeti az Urat a Biblia szerint?
„A földnek minden tizede… az Úré” (3Móz 27:30).
Válasz: A tizedrész illeti Istent.
2. Mi a „tized”?
„De ímé a Lévi fiainak örökségül adtam minden tizedet Izraelben… Izrael fiainak tizedét… adtam a lévitáknak örökségül” (4Móz 18:21,24).
Válasz: A tized az ember jövedelmének egytizedét jelenti. A „tized” szó jelentése a szó szoros értelmében ez: „egy tized”. A tized Istent illeti. Ez az övé. Nincs jogom magamnak megtartani azt. A tizedfizetéssel nem adakozom: egyszerűen visszaadom Istennek azt, ami már az Övé. Ha nem adom vissza Istennek jövedelmem egytized részét, nem vagyok tizedfizető.
3. Isten felhívása szerint hová kell hoznia az Ő népének a tizedet?
„Hozzátok be a tizedet mind az én tárházamba” (Mal 3:10).
Válasz: Arra kér mindnyájunkat, hogy hozzuk be a tizedet az Ő tárházába.
4. Mire utal az Úr, amikor az Ő tárházáról beszél?
„Az egész Júda pedig meghozta az olajnak, a mustnak és a gabonának tizedét a tárházakba” (Neh 3:12; a lapszéli igehelyek a kincstárat „tárház”-nak nevezik).
Válasz: Malakiás könyve 3:10-ben Isten az Ő „tárház”-áról szól, amely jelenthet „raktár”-at vagy „kincstár”-at is. Isten ezzel az Ő templomára, azaz az Ő egyházára gondol. Nehémiás könyve 13:12 továbbá rámutat arra, hogy a tizedet be kell hozni a templomi kincstárba, ami Isten tárháza. A következő igehelyek szólnak erről a tárházról, amely mögött a templomi kincstár avagy kamara áll: 1Krón 9:26 (lásd lapszél); 2Krón 31:11-12 (lásd lapszél); Neh 10:37-38. Az ószövetségi korban Isten népe jövedelmének, anyagi gyarapodásának − beleértve a föld terményeinek gyarapodásából és az állatok szaporodásából származó − tíz százalékát elhozta Isten tárházába.
5. Sokan úgy vélekednek, hogy a tizedfizetés annak a mózesi áldozati rendszernek és szertartásrendnek része, amely Jézus keresztáldozatakor lezárult. Hogyan segít a Biblia megértenünk azt, hogy ez koránt sincs így?
„És tizedet adott neki mindenből” (1Móz 14:20). Emellett Jákóbtól valók a következő szavak: „És valamit adni fogsz nékem, annak tizedét néked adom” (1Móz 28:22).
Válasz: Ezek az igeszakaszok arról tesznek bizonyságot, hogy a jóval Mózes előtt élt Ábrahám és Jákób egyaránt tizedet adott minden jövedelme után. Ebből arra következtethetünk, hogy Isten rendje a tizedre vonatkozóan hamarabb létezett, mint Mózes törvénye.
6. De nem lehet, hogy Jézus megszüntette a tizedfizetés rendszerét?
„Jaj néktek, képmutató írástudók és farizeusok! Mert megdézsmáljátok a mentát, a kaprot és a köményt, és elhagyjátok, amik nehezebbek a törvényben, az ítéletet, az irgalmasságot és a hívséget: pedig ezeket kellene cselekedni, és amazokat sem elhagyni” (Mt 23:23).
Válasz: Épp ellenkezőleg, megerősítette azt! Jézus azért feddte meg a zsidókat, mert elhagyták, elhanyagolták a törvény legfontosabb dolgait, úgymint az „ítéletet, az irgalmasságot és a hívséget”, jóllehet eközben aprólékosan teljesítették a tizedfizetés kötelességét. Egyértelmű szavakkal hozta tudomásukra, hogy miközben továbbra is megadják a tizedet, leginkább igazságosaknak, irgalmasaknak és hűségeseknek kell lenniük.
7. Mire használták fel a tizedet az ószövetségi időkben?
„De ímé a Lévi fiainak örökségül adtam minden tizedet Izraelben; az ő szolgálatukért való osztályrész ez, amellyel teljesítik ők a gyülekezet sátorának szolgálatát” (4Móz 18:21).
Válasz: Az ószövetségi korban a tizedet a papok fizetésére kellett felhasználni. Lévi nemzetsége (a papok) − a többi tizenegy törzstől eltérő módon − nem kapott területrészt, amelyen a nemzetséghez tartozók termelést vagy üzleti tevékenységet folytathattak volna. A léviták a templomi rendtartást és Isten népe szolgálatát végezték „teljes állásban”. Vagyis Isten terve az volt, hogy a tized révén tartsák el a papokat és azok családtagjait.
8. Megváltozott Isten terve a tized felhasználására vonatkozóan az újszövetségi időkben?
„Nem tudjátok-e, hogy akik a szent dolgokban munkálkodnak, a szent helyből élnek, és akik az oltár körül forgolódnak, az oltárral együtt veszik el részüket? Ekképpen rendelte az Úr is, hogy akik az evangéliumot hirdetik, az evangéliumból éljenek” (1Kor 9:13-14).
Válasz: Nem! Ezt a tervet viszi tovább Isten. A tizedet ma az Ő elgondolása szerint azok eltartására kell felhasználni, akik egyes-egyedül az evangélium szolgálatában tevékenykednek. Ha minden ember megadná a tizedet és a tizedet szigorúan az evangélium munkásainak eltartására használnák fel, bőséges és elegendő pénz állna rendelkezésre ahhoz, hogy a világ minden részébe gyorsan eljusson Isten végidei evangéliumi üzenete.
9. Milyen meglepő javaslattal áll Isten azon emberek elé, akik bizonytalanok a tized dolga felől?
„Hozzátok be a tizedet mind az én tárházamba… és ezzel próbáljatok meg engem, azt mondja a Seregeknek Ura, ha nem nyitom meg néktek az egek ablakait, és nem árasztom reátok az áldásokat olyan bőségben, hogy nem lesz elég hely annak befogadására” (Mal 3:10, a King James fordítás alapján).
Válasz: Így szól: „Próbáljatok meg engem”, és lássátok meg, ha vajon „nem árasztok reátok áldást bőségesen”, feljebb, semmint befogadhatnátok. Isten ezen egyetlen alkalommal él ezzel a javaslattal a Biblia lapjain. Így szól: „Tegyél próbát. Működni fog. Megígérem. Világszerte tizedfizetők százezrei tesznek majd bizonyságot Isten tizedre vonatkozó ígéretének igaz voltáról. Mindnyájan megértették e szavak igazságát: „Istennek lehetetlen túl sokat adnunk.”
10. Amikor megadjuk a tizedet, ki kapja valójában a pénzünket?
„És itt halandó emberek szednek tizedet, ott ellenben az, aki bizonyság szerint él” (Zsid 7:8).
Válasz: Jézus, a mi mennyei főpapunk, kapja a tizedünket.
11. Mi volt az a próba, amelyen Ádám és Éva is elbukott, s amelyen nekünk, ha szeretnénk elnyerni az Ő mennyei országának örökségét, meg kell felelnünk?
Válasz: Olyasmiket vettek el, amikről Isten azt mondta, hogy nem az övék. Isten Ádámnak és Évának adott minden gyümölcsöt az Éden kertjében − leszámítva egyet, a jó és gonosz tudásának fáján szedhető gyümölcsöt (1Móz 2:16-17). Messze el kellett volna kerülniük. Éva azt mondta, hogy még csak hozzányúlniuk sem volt szabad (1Móz 3:3). Ámde nem bíztak Istenben. Ettek a gyümölcsből és elbuktak − ezzel vette kezdetét a bűn hosszú, förtelmes és fájdalmas uralma. Isten ma az embereknek javakat, bölcsességet ad, részesíti őket a menny minden egyéb gazdagságában és áldásaiban. Minden a miénk − kivéve a jövedelmünk egytizedét, ami az Övé (3Móz 27:30). De miképpen Ádámnál és Évánál, úgy náluk sem erővel szerez érvényt e jogának. Nálunk hagyja, de így figyelmeztet: „Ne vedd el. Szent az. Az enyém az.” Amikor tudatosan elvesszük Isten tizedét, és tulajdon céljainkra sajátítjuk ki azt, Ádám és Éva bűnét ismételjük meg, a Megváltónkkal szembeni fájdalmas bizalomhiányról tanúskodva ezzel. Istennek nincs szüksége a pénzünkre, de rászolgál a hűségünkre és a bizalmunkra.
Tedd meg Istent társaddá
Azzal, hogy megadom Istennek a tizedet, társammá teszem Őt mindenben, amibe belekezdek. Milyen nagyszerű és áldott kiváltság: Isten és én társak vagyunk! Vele, ki az én társam, mindenem nyereségre fordul és semmim nem lehet veszteséges. Hallatlanul veszedelmes és kockázatos dolog elvenni Isten pénzét, amit Ő a lelkek megmentésére tett félre, hogy ehelyett saját személyes céljainkra használjuk fel.
12. A tized mellett mi Istené még, mit kér még Isten az Ő népétől?
„Hozzatok ajándékot és jöjjetek be az ő tornácaiba” (Zsolt 96:8)!
Válasz: Az Úr arra kér minket, hogy járuljunk hozzá adományokkal az Ő művéhez, így adva kifejezését Iránta érzett szeretetünknek és az áldásaiért érzett hálánknak.
13. Mennyit kell adomány gyanánt Istennek adnunk?
„Ki-ki, amint eltökélte szívében, nem szomorúságból vagy kénytelenségből; mert a jókedvű adakozót szereti az Isten” (2Kor 9:7).
Válasz: A Biblia nem határozza meg az adománynak szentelendő összeg mértékét. Kinek-kinek magának kell arról döntenie (ahogy Isten indítja őt), mennyit ad, de amit ad, adja szíves-örömest.
14. Milyen egyéb bibliai alapelvet ad értésünkre az Úr azzal kapcsolatban, hogy mit jelent adni?
Válasz: A. Legfontosabb feladatom, hogy önmagamat adjam az Úrnak (2Kor 8:5).
B. A tőlem telhető legjobbat és legtöbbet kell adnom az Úrnak (Péld 3:9).
C. Isten megáldja a jószívű adakozót (Péld 11:24-25).
D. Nagyobb áldás van abban, ha adunk, mint amikor kapunk (ApCsel 20:35).
E. Ha szűkkeblű vagyok, az azt jelenti, hogy nem jól használom fel az Istentől nyert áldásokat (Lk 12:16-21).
F. Istentől többet kapok vissza, mint amennyit én adok (Lk 6:38).
G. Minél nagyobb anyagi javakkal és áldással vett körül Isten, annál többet kell adnom (1Kor 16:2).
H. A tehetségem szerint kell adnom (5Móz 16:17).
A tizedet csupán visszaadjuk annak az Istennek, akié voltaképpen. Adományokat adunk. Az adományok önkéntesek: ha adunk, jó szívvel, örömmel kell adnunk.
15. Kié e világon minden?
Válasz: A. A világ összes ezüstje és aranya (Agg 2:8).
B. A föld és annak valamennyi népe (Zsolt 24:1).
C. Az Úré a világ és annak minden teremtett dolga (Zsolt 50:10-12). Viszont lehetővé teszi az emberek számára, hogy használják az Ő nagyszerű javait. Adott nekik bölcsességet és erőt is, hogy gyarapodjanak és javakat gyűjtsenek (5Móz 8:18). E javakért Isten mindössze annyit kér, hogy adjuk Neki vissza egész jövedelmünk tíz százalékát, mintegy a mi előmenetelünkbe és üzleti ügyeinkbe való befektetése elismeréseképpen, továbbá arra kér, hogy ajánljunk fel adományokat is szeretetünk és hálánk kifejezéseképpen.
16. Hogyan szól az Úr azokról az emberekről, akik nem adják vissza Neki jövedelmük tíz százalékát és nem adakoznak?
„Avagy az ember csalhatja-e az Istent? Ti mégis csaltatok engem. És azt mondjátok: mivel csalunk téged? A tizeddel és az áldoznivalóval” (Mal 3:8).
Válasz: Úgy szól róluk, mint tolvajokról. Ezek szerint létezhetnek emberek, akik meglopják Istent?
17. Mit mond Isten, mi lesz azok sorsa, akik újra és újra meglopják Őt a tizeddel és az adakoznivalókkal?
„Átokkal vagytok elátkozva, mégis csaltok engem: a nép egészben” (Mal 3:9)! „Se lopók, se telhetetlenek, se részegesek, se szidalmazók, se ragadozók nem örökölhetik Isten országát” (1Kor 6:10).
Válasz: Isten átka fog rajtuk maradni. Nem örökölhetik a mennyek országát.
18. Isten int bennünket, hogy ne legyünk pénzsóvárak. Miért olyan veszélyes dolog a pénzsóvárság?
„Mert ahol van a ti kincsetek, ott van a ti szívetek is” (Lk 12:34).
Válasz: Mert a szívünk ott van, ahol a mi befektetéseink. Ha a figyelmem arra összpontosul, hogy mind több és több pénzt gyűjtsek, nagyravágyó, kapzsi és büszke leszek a szívemben. Ha azonban minden erőmmel azon vagyok, hogyan tehetnék bizonyságot másoknak, hogyan segíthetek másokat, hogyan gyarapíthatnám Isten művének áldásait, akkor törődő, kedves, tágkeblű és alázatos leszek a szívemben. A pénzsóvárság az utolsó idők ama húsz legborzalmasabb bűneinek egyike, amelyek kizárják az embereket a mennyből (2Tim 3:1-7).
19. Milyen érzés Jézusnak az, amikor ellopjuk Tőle a megszentelt tizedet és a szeretetadományokat?
„Azért megharagudtam arra a nemzetségre és mondtam: mindig tévelyegnek szívükben” (Zsid 3:10).
Válasz: Valószínűleg többé-kevésbé úgy érzi magát, mint az a szülő, akinek a gyermeke pénzt lop tőle. Nem maga a pénz a lényeges. Ami igazán mély csalódást keltő, az az, hogy a gyermekben ennyire nincs meg a tisztesség, a szeretet és a bizalom.
20. Milyen lebilincselő igazságokra hívja fel Pál a figyelmet a Macedóniában élő hívek pénzzel való bánásmódjukkal kapcsolatban?
Válasz: Pál levelet írt a Macedóniában levő gyülekezeteknek, amelyben kérte őket, hogy tegyenek félre valamennyi pénzt Isten Jeruzsálemben élő népe számára, amely rettenetesen szenvedett a hosszú ideje tartó éhség miatt. Azt mondta nekik, legközelebbi látogatása alkalmával, amikor városaikban jár, összeszedi majd ezeket az adományokat. A macedóniai gyülekezetek válasza igazán szívet-lelket melengető − Pál korintusbeliekhez írt második levelének nyolcadik fejezete alapján tárul elénk, milyen volt a macedóniaiak lelkülete:
A. 5. vers: Első lépésben újra átadták az életüket Jézus Krisztusnak.
B. 2-3. vers: Noha maguk is „nagy szegénység”-ben éltek, „erejük felett” adakoztak.
C. 4. vers: Sürgették Pált, hogy menjen és szedje össze az adományaikat.
D. 9. vers: Adományaikkal Jézus áldozatának példáját követték.
Megjegyzés: Ha valóban szeretjük Jézust, az Ő művére való áldozatkész adakozás soha nem jelenthet terhet. Épp ellenkezőleg: dicső kiváltság ez, amit nagy örömmel és megelégedéssel teljesíthetünk be.
21. Mire tesz ígéretet Isten azok felé, akik hűségesen visszaadják a tizedet és híven adakoznak?
„Hozzátok be a tizedet mind az én tárházamba, hogy legyen ennivaló az én házamban, és ezzel próbáljatok meg engem, azt mondja a Seregeknek Ura, ha nem nyitom meg nektek az egek csatornáit, és ha nem árasztok reátok áldást bőségesen. És megdorgálom érettetek a kártevőt, és nem veszti el földetek gyümölcsét, és nem lesz szőlőtök meddő a mezőn, azt mondja a Seregeknek Ura. És boldognak mondanak titeket mind a nemzetek: mert kívánatos földdé lesztek ti, azt mondja a Seregeknek Ura” (Mal 3:10-12).
Válasz: Isten az ő hűséges sáfárainak ígéretet tesz arra, hogy jól megy majd dolguk, és áldásul lesznek a körülöttük élők számára.
Gondoljuk csak végig, milyen sokféle módon mutatkozhat meg ez az isteni áldás:
A. Isten megígéri, hogy a kilenc tized tovább kitart az Ő áldásával, mint a teljes jövedelem e nélkül az áldás nélkül. Ha netán kételkednél ebben, kérdezz meg erről bármely hűséges tizedfizetőt.
B. Az áldások nem mindig anyagi jellegűek. Lehet az egészség, lelki béke, meghallgatott imák, oltalom, egy összetartó és kedves család, megnövekedett testi erő, bölcs döntések meghozatalának képessége, a hála lelkülete, a Jézussal való szorosabb kapcsolat, a lélekmentésben való sikeresség, de akár az is, hogy az öreg autónk vígan „ketyeg” és megbízhatóan szolgál hosszú távokon is stb.
C. Társad lesz Ő minden dologban. Istenen kívül senki nem lenne képes egy ilyen nagyszerű terv kigondolására.
22. Készen állsz arra, hogy elkezdjél tizedet fizetni minden jövedelmed után, továbbá adakozni, mindezt pedig szereteted és hálád kimutatása végett?
Válasz:
Gondolatébreszto kérdések
1. Azért nem fizetek tizedet, mert nem szeretem azt, ahogy az egyházam a pénzzel bánik.
A tizedfizetés Isten parancsa. A tized szent pénz, ami az Úré (3Móz 27:30. Amikor tizedet adunk, Istennek adjuk. Isten elég hatalmas ahhoz, hogy gondot viseljen arról a pénzről, amit az Ő egyházának adunk. A mi felelősségünk az, hogy kifejezzük az Isten iránti hűségünket. Hagyjuk Istenre, hogy számon kérje azokat, akik helytelenül használják fel az Ő pénzeit.
2. Nyomaszt a gondolat, hogy anyagi nehézségeim csak annyit tesznek lehetővé, hogy a tizeden felül legfeljebb egy kisebb összeget adjak. Ha az evangélium szükségleteire gondolok, vétkesnek érzem magam.
Adományunk mértéke nem fontos, ha a tőlünk telhető legtöbbet adjuk. Jézus azt mondta, hogy a szegény özvegy, aki csak egy csekély összeget (két fillért) adott, „többet vetett, hogynem mind a többi, aki a perselybe vetett” Mert míg a többiek „az ő fölöslegükből vetettek, ez pedig az ő szegénységéből, amije csak volt, mind bevetette”. Az Úr az áldozat nagyságával és az adásban tanúsított lelkülettel méri adományainkat. Ugyanez igaz a kérdésben felvetett gondra: Isten nagyon nagyra értékeli az ilyen adományokat. Adjunk örömmel és mindig tudnunk kell azt, hogy Jézusnak örömet szerzünk vele. Bátorításul olvassuk el a Korinthusiakhoz írt második levél 8:12-t.
3. Vajon a sáfárság nem foglal többet is magában a pénzem helyes kezelésénél?
De igen. A sáfárság magában foglalja valamennyi Istentől kapott talentum és áldás helyes felhasználását, hiszen valamennyit Isten adja (ApCsel 17:24-25). Tulajdonképpen a teljes életünket átfogja! Az isteni adományokkal való helyes sáfárkodás magában foglalja:
A. az Isten által számomra kijelölt munka elvégzésére (Mk 13:34),
B. a Krisztusról való tevékeny bizonyságtételre (ApCsel 1:8),
C. a Szentírás tanulmányozására (2Tim 2:15),
D. az imára (1Thessz 5:17),
E. a szükségben levők megsegítésére fordított időt, (Mt 25:31-46).
F. de életem Jézusnak való naponkénti átadását is (Róm 12:1-2; 1Kor 15:31).
4. Nem gondoljátok, hogy egyes lelkészek túlságosan is jól vannak fizetve?
De, ez minden bizonnyal így van. Ahogy egyes egyházi személyek szemmel láthatóan fitogtatják a gazdagságukat, az valamennyi lelkész befolyását csökkenti. Ez rossz fényt vet Jézus nevére. Emiatt mérhetetlenül sokan undorodva fordulnak el az egyháztól és az egyházak szolgáitól. Az ilyen vezetőkre rettenetes nap vár, amikor el kell számolniuk majd az ítéletben.
A végidőben élő maradék egyház lelkészei
Ugyanakkor végidei maradék egyház egyetlen lelkésze sincs túlfizetve. A szakmai gyakorlatot követően valamennyi lelkész lényegében ugyanazt a fizetést kapja (ami eltérés van, az jóformán elhanyagolható), függetlenül a műben betöltött tisztségétől illetve a gyülekezete nagyságától. Házastársaik gyakorta vállalnak munkát a családi bevételek kiegészítése érdekében.
5. Mi van akkor, ha nem engedhetem meg magamnak a tized megadását?
Isten azt mondja, ha Őt tesszük az első helyre, akkor Neki gondja lesz arra, hogy minden szükségletünket betöltse (Mt 6:33). Az Ő matematikája gyakran egész máshogy működik, mint az emberi elgondolás. Az Ő terve szerint, ami a tized megadása után marad, sokkal többre megy, mint amire az egész jutna az Ő áldása nélkül. Összességében elmondhatjuk, hogy anyagilag nem engedhetjük meg magunknak, hogy ne adjuk meg a tizedet!
Kvíz kérdések
1. A „tized” szó jelentése „egytized rész”. (1)
_____ Igen._____ Nem.
2. A tized eleve Istené. (1)
_____ Igen._____ Nem.
3. Amíg nem adom meg Istennek jövedelmem egytized részét, nem mondhatom, hogy tizedfizető vagyok. (1)
_____ Igaz._____ Hamis.
4. Jézus helyeselte a tizedfizetést. (1)
_____ Igen._____ Nem.
5. Az alábbiak közül melyek igaz bibliai irányelvek az önkéntes adakozásra? (5)
_____ Adakozzunk, ha maradt valamink._____ Adakozzunk jókedvűen.
_____ Adakozzunk nagylelkűen.
_____ Adjunk, s ez majd jóleső érzéssel tölt el bennünket.
_____ Adjunk az Isten bő áldásainak mértéke szerint.
_____ Több áldás van abban, ha adunk, mint ha kapunk.
_____ Isten többet ad vissza, mint amennyit mi adunk.
_____ Adjunk, ha jónak látjuk.
_____ Adjunk, így az emberek nem fogják azt gondolni, hogy fukarok vagyunk.
6. A Biblia szerint mi kell, hogy biztosítsa az evangélium lelkészeinek jövedelmét? (1)
_____ Bingónyeremények._____ Fehér elefántok eladása.
_____ A tized.
_____ Péktermékek eladása.
_____ Útonállásból származó bevételek.
7. Milyen ószövetségi pátriárkákról tudunk, akik Mózes kora előtt éltek és a Biblia szerint tizedet fizettek? (2)
_____ Ádám._____ Jákób.
_____ Noé.
_____ Izsák.
_____ Ábrahám.
_____ Methusáleh.
8. Malakiás könyve 3:8 szerint milyen bűnt követnek el azok az emberek, akik nem adnak tizedet és nem adnak adományokat? (1)
_____ A bálványimádás bűnét._____ Megtörik a szombatot.
_____ Gyilkosságot.
_____ Lopást.
9. A Zsidókhoz írt levél értelmében ki kapja a valóságban a pénzt, amikor tizedet adunk? (1)
_____ A lelkész._____ A szűkölködők.
_____ Jézus, a mi mennyei Főpapunk.
10. Pál apostol szerint (2Tim 3:1-7) az utolsó napok húsz bűne közül − amelyek mind kizárják az embereket Isten országából − az egyik a pénzsóvárság. (1)
_____ Igen._____ Nem.
11. Bevinni a tizedet Isten tárházába annyit jelent, mint… (1)
_____ Lelki témájú könyvek vásárlására fordítani._____ Bármilyen lelki célra felhasználni.
_____ Isten egyházának kincstárába adni.
12. Mit ígér Isten a hűséges tizedfizetőnek Malakiás könyve 3:10-ben? (1)
_____ Hogy soha nem fog megbetegedni._____ Hogy soha nem veszíti el az állását.
_____ Hogy több áldásban részesül, mint amennyit be tud fogadni.
13. Isten Ádámot és Évát egy próbának vetette alá, ami egy gyümölcs elfogyasztásával volt kapcsolatos. Bibliatanulmányunk szerint milyen ehhez hasonló természetű próbának veti alá Isten ma az Ő népét? (1)
_____ Olvassa-e naponta a Bibliát._____ Tesz-e bizonyságot.
_____ Megadja-e a tizedet.
_____ Imádkozik-e.
14. A tized Mózes törvényének képezte részét, ami pedig a kereszten eltöröltetett. (1)
_____ Igen._____ Nem.
15. Mi alapján értékeli Isten Neki felajánlott adományaimat? (2)
_____ Az alapján, hogy mennyit adok._____ Az áldozat mértéke alapján.
_____ A lelkület alapján, ahogy adok.
16. A hűséges sáfárság nem csupán a pénzzel való megfelelő bánásmódot foglalja magában, hanem azt az időmennyiséget is, amit olyan tevékenységeknek szentelek, mint az ima, a bizonyságtétel, a Szentírás tanulmányozása és mások segítése. (1)
_____ Igen._____ Nem.
Forrás: Amazing Facts (Csodálatos, meglepő tények) oldalán:
https://www.amazingfacts.org/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése