 |
| Poldijoe fotója... |
A gyertya fénylik, világít,
Hogy hánynak, nem tud róla…
Jónak-rossznak világít?
A gyertya sem tudja.
Ég, mert ez a rendeltetése,
Szolgálja az életet,
Betölti csendben a hivatását,
-aztán feledésbe megy.
A külsején nincs semmi szépség,
De- felér annyi széppel,
Amíg másnak fényt sugároz,
Addig önmaga ég el.
Legyek én gyertya, csendes eszköz,
Szolgája az égi fénynek,
Hogyha Istenem úgy akarja,
Ne tudjam, kiért, s kikért égek.
De világítsak szüntelen,
Míg csak tart a földi létem.
Aztán, mint a leégett gyertyát
Felejtsék el, hogy értük égtem.
(Forrás: Internet)
(Forrás: Internet)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése