Azt mondják a pokolban
Örökké ég a tűz, kínok
Között jajgat, ki odakerül.
Azt mondják így van ez
Már itt a földön is. Nincs
Béke sehol, szakadatlan dúl a háború.
Fegyver dörög a csatatéren
Gyűlölet tombol a szívekben
Az ember acsarkodó farkasként
Nyíltan prédára les.
Azt mondják szörnyűséges
Ez az élet. Embernek hívott önző
lények pokollá teszik a világot.
Azt mondom mégis, lehet
Másképpen is élni.
A föld alól bújjunk ki a fényre.
Az élet nemcsak Canossa-járás.
A boldogság nemcsak múló szeszély.
Elérhető ha az ember leszámol
lényének ördögi vonásaival.
Rajtad is áll mit teremtesz magad köré.
Zárd be a poklok rémséges kapuját,
Mennyei gyöngykapu kitárul előtted.
Harmati Gyöngyi
S.D.G.
További verseim az alábbi linken olvashatóak:
https://abekessegszigete.blogspot.com/search/label/SAJ%C3%81T%20VERSEIM
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése