Ha elmúlik karácsony
Kihunynak az adventi fények.
Lefosztják ünnepi díszeitől
Az erdő tűlevelű fáját.
A gyönyörű karácsonyfa
Pőrére vetkőztetve
Kidobva a hóra-fagyra
Szomorúan, könnyes
Szemmel siratja
Elmúlt dicsőségét.
El-elmereng a szép
Napokon, a sok
Csillogó gyermekszemben
Visszatükröződő
Csodaváró pillantásban.
A felnőttek is megpihennek
Örülnek, hogy ezen is
Túl vannak. Fárasztó
Ez a szeretet-ünnep.
Bárcsak pár nap volt,
De mégis máris hiányzik.
De kár, hogy nem lehet
Egész évben karácsony,
Sóhajtják néhányan szomorúan.
A fenyőfa egyetértőn bólogat
Vagy csak a téli szél
Rázza ágait a jeges utcán,
Míg a kukásautó meg nem érkezik?
Harmati Gyöngyi
S.D.G.
Megjelent a POET versoldalon:
https://www.poet.hu/vers/362436
További verseim az alábbi linken olvashatóak:
https://abekessegszigete.blogspot.com/search/label/SAJ%C3%81T%20VERSEIM
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése