Harmati Gyöngyi: Hajdúszoboszló, a "reumások Mekkája"...

       Csendes, de a szeptember végén megszokott időjáráshoz képest kissé hűvösebb
 időben, közel 15 évi szünet után férjemmel és fiammal újra elindultunk meglátogatni
egy Észak-Alföldi városkát. A lakóhelyünktől több, mint 400 km- re található  település egyben országunk gyógyvízzel rendelkező városai közül a 3. legnépszerűbb, leglátogatottabb Budapest és Hévíz után.  Gondolom ennyi információból könnyű kitalálni, hogy ez a fürdőváros,  nem más, mint  Hajdúszoboszló.  A kb. 24.000 lelket számláló  település méltán érdemelte ki a "reumások Mekkája" nevet.

Magyarország legnagyobb termálvízzel rendelkező fürdőhelye,  valamint Európa legnagyobb fürdő-komplexuma Hajdú-Bihar megye fővárosától, Debrecentől 22 km-re található. Ez a terület Magyarország egyik legnaposabb tájegysége, éves átlagban a napfényes órák száma eléri, sőt időnként meg is haladja a kétezer órát, így a klímája különösen alkalmas (gyógy)üdülésre.  Az ide utazónak itt mindig nagyobb az esélye arra, hogy jó időt fogjon ki.  Ezt a tényt mi is nagy örömmel, megelégedve nyugtáztuk.  Szoboszló régi ismerősként, barátságos kisváros módjára fogadott bennünket. Önkéntelenül is  eszembe jutott Szép Ernő (1884-1953) magyar költő, regényíró, újságíró, színpadi szerző gondolata, aki gyermekkorának legszebb éveit itt töltötte, Édesapja itt tanított a helyi izraelita iskolában.   
"... Szoboszló az én képeskönyvem, örökösen nézegetem, olvasgatom; jól esik belé merülni, abban gyönyörködni, vigasztalódni, tanulni belőle."  

 A város mai arculatát Pávai-Vajna Ferenc (1886-1964) geológusnak, a hajdúszoboszlói gyógy és termálvíz feltárójának köszönheti, akinek mellszobra a fürdőkomplexum bejáratával szemközt helyezkedik el színes virágok gyűrűjébe foglalva. Pávai-Vajna Ferencet tekintik Hajdúszoboszló "Atyjának", aki 1991-ben a város díszpolgára címet is elnyerte. Az XX. század elején a város is bekapcsolódott a földgáz és kőolajkutatási programba, elkezdődött a próbafúrás, 

mely sikerrel járt, ám "csupán" 73 fokos meleg termálvíz tört fel, 1925. okt. 25.-én, a Bánomkerti városrészben. Ennek köszönhetően a város életében gyökeres, mindent eldöntő változás állt be. A környék árkaiba sokáig szabadon elfolyó meleg vizet a helyi lakosok fürdésre és mosásra hasznosították. Hamarosan észrevették azonban, hogy a
víz "csodákra" képes, gyorsabban gyógyulnak a sebeik és enyhültek a reumás fájdalmaik.
A vizet bevizsgáltatták és megállapították, hogy különleges, egyedülálló hatással rendelkezik. A bársonyosan barna színű jódos, brómos, konyhasós gyógyvíz sokféle degeneratív és gyulladásos betegséget gyógyít vagy enyhíti a panaszokat, illetve műtétek utáni utókezelésekre is kiválóan alkalmas. 1927. július 26-án megnyílt a fövényfürdő, mely a későbbiekben a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően vált a mai kor igényeinek megfelelő gyógyfürdővé és a mostani formájában látogatható. Strandja mely homokos tengerparttal is rendelkezik óriási, 30 hektárnyi területet foglal el, amely 43 futballpálya méretével egyenlő.

  

A "reumások Mekkájában" azonban nemcsak a gyógyvíz
és a kezelések hatásosak, hanem a kötelező programként beiktatott napfényes délutáni séták is.  A fürdővel szembeni Szent-István parkban hangulatos szökőkút várt bennünket és még egy kis napozást is sikerült beiktatnunk az egyik pihenőpadon. A szökőkút csobogó vízének hallgatása nyugtatóan hatott és felfrissített bennünket. Érdemes körbejárni, megnézni a szökőkút mellett található millenniumi emlékművet, az ún.  Harangházat, melyet csaknem ötven harang együttese alkot. A harang-gyűjteményt a város szülötte Oborzil Edit (1921-1996) festő, képzőművész és férje Jeney Tibor iparművész
adományozták a városnak.  

A harangokat Rácz Zoltán építész munkája foglalja különlegesen érdekes keretbe. A könnyű és emiatt gyorsabban legyártható harangokat különleges alumínium ötvözetből állították elő. Hangzásuk függ a harangok nagyságától és a bennük lévő rések méretétől is. Minden harang egyedileg tervezett, készítésükhöz az adományozó házaspár világszabadalmat szerzett. Az emlékmű bejáratánál lévő Kölcsey-harangra a Huszt c. versből jól ismert "Hass, alkoss, gyarapíts!" idézet került felírásra. A középen látható világharang fölött 12 kisebb méretű harang foglal helyett. Az építmény belső részén lévő kis tavacskában 10 darab kisebb Szent István-harang látható, amelyeken az államalapító király intelmeit 

fedeztük fel és persze el is olvastuk.  
Kellemes sétákat ígér a Mátyás király sétány, mely a szállodasor színes virágokkal díszített utcája, számos kisebb-nagyobb üzlettel, fagylaltozóval, hangulatos teraszain
a gyógyulni és kikapcsolódni vágyó emberek pihennek, beszélgetnek egymással. A fürdő bejárata melletti sétálóutcában megszokott utcaképként kirakodóvásár foglal helyet, melyre egy váratlanul felcsattanó karikás ostor durranása hívta fel a figyelmünket, nem kis ijedelmet okozva ezzel. Gyakori,  mindennapi látványosságok közé tartozik a színes népviseletekbe öltözött utcazenészek megjelenése is, fülünket  autentikus zenéjük hangjai  töltik meg  vidám melódiával. 

A nyugalmas, békés kisvárosban menetrendszerűen közlekedő kék színű városnéző kis-vonatban (DOTTO) kényelmesen elhelyezkedve, láb kimélő üzemmódban lehet megismerkedni még Szoboszló látványosságaival, neves épületeivel, a református és katolikus templommal, és többek között Bocskai István hatalmas lovas szobrával is barátságot köthetünk. Kötelező visszaintegetni  az utcán járó és a kisvonatot kíváncsian megbámuló kisgyermekeknek is, akik mindig mosolyogva  fogadják  ezt a kedves kis gesztust.  Jó örömöt kapni és még jobb örömöt is adni!  

 
A fák között, különösen a Szilfák alja utca hatalmas fái alatt sétálva úgy érzékeltük, hogy a "csodaforrások városában" ottjártunkkor pár napra mintha megállt volna az idő.  Ha már Szép Ernő idézettel kezdtem ezt a kis visszaemlékezést a  természet folyékony kincsének, a gyógyvíznek a városáról, akkor egy szintén Tőle származó idézettel szeretném le is zárni, mely illik a helyhez és
a bennünk felkeltett hangulathoz is. 

"A világon nincs tökéletes öröm, de tökéletes szomorúság sincsen, mert a legnagyobb szomorúságban is sóhajt az ember, és a sóhaj kellemes. Hálás vagyok a természetnek a sóhajért és sajnálom, hogy nem tudom, hányat sóhajtottam egész életemben. Szeretném megolvasni, és mindet külön megköszönni a jó istennek. A mély sóhajhoz föl kell emelni a fejünket, talán azért, hogy meglássuk az eget."  

Harmati Gyöngyi
         S.D.G.

További itthoni útleírásaim az alábbi linken olvashatóak:
https://abekessegszigete.blogspot.com/search/label/%C3%9ATI-K%C3%89PEIM%20%28itthoni%29