saját fotóm: Virágos lépcső... (H.Gy.) |
(A zárkózott testvér imája...)
Jézusom,
áldj meg engem, és gondolj rám,
mert egyedül vagyok.
A szívem összezsugorodott kemény szívektől.
Bezárult, mert elhitte
a gonosz játékait a világban.
Áldj meg engem.
Körülnéztem és láttam,
hogy nem vagyok egyedül.
Körülnéztem és észrevettem,
hogy másoknak is összeszorult a szíve.
Körülnéztem és megdöbbentem
a szeretetre éhes szemektől.
Magamat láttam bennük,
testvéreket gyűjtöttem magam köré.
Testvéreket,
akikkel szeretetből formáljuk egymást.
Nem indulatok, hanem az igazság által.
Összekapcsoljuk életünket,
felelősek vagyunk egymásért.
Egymás szíveinek orvosai vagyunk,
sérüléseinket bekötözve
már tudunk adakozni szeretetedből.
Áldj meg engem, Uram,
hogy büszkeségemet elfelejtve
meg tudjam tenni az első lépéseket
a körülöttem élők felé.
áldj meg engem, és gondolj rám,
mert egyedül vagyok.
A szívem összezsugorodott kemény szívektől.
Bezárult, mert elhitte
a gonosz játékait a világban.
Áldj meg engem.
Körülnéztem és láttam,
hogy nem vagyok egyedül.
Körülnéztem és észrevettem,
hogy másoknak is összeszorult a szíve.
Körülnéztem és megdöbbentem
a szeretetre éhes szemektől.
Magamat láttam bennük,
testvéreket gyűjtöttem magam köré.
Testvéreket,
akikkel szeretetből formáljuk egymást.
Nem indulatok, hanem az igazság által.
Összekapcsoljuk életünket,
felelősek vagyunk egymásért.
Egymás szíveinek orvosai vagyunk,
sérüléseinket bekötözve
már tudunk adakozni szeretetedből.
Áldj meg engem, Uram,
hogy büszkeségemet elfelejtve
meg tudjam tenni az első lépéseket
a körülöttem élők felé.
Ámen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése