2015. október 11., vasárnap

Zelk Zoltán: Ez már az ősz

saját fotóm: Sétaút...(H.Gy.)


Ez már az ősz, ott még egy tücsök
dalt próbál szegény, a füvek között.
Szakad a húr, szétfoszlik a vonó 
nem nótaszó ez már, de búcsúszó.
Ez már az ősz. Borzongva kél a nap.
Közeleg a rozsdaszínű áradat.
Átzúg kertek, erdők, hegyek fölött
elnémul a rigó, el a tücsök.
Mily korán jő, mily korán tör felénk
hogy kortyolnánk még a nyár melegét!
Be üres is volt idén a pohár,
be hamar elmúlt ajkunktól a nyár!
S hallod, ők is, hogy szürcsölik a fák
az őszi ég keserű sugarát.
Hiába isszák, nem ad már erőt,
csügged az ág, sárgára vált a zöld.
Csügged az ág, ejti leveleit.
Ó, ha az ember is a bűneit
így hullatná! s lomb nélkül, meztelen,
de állhatnék telemben bűntelen!


Zelk Zoltán (1906-1981), Baumgarten-, József Attila- és Kossuth-díjas magyar költő,
prózaíró, 
2012-től a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja.  

3 megjegyzés:

  1. Meghatóan szép vers! Köszönöm!

    VálaszTörlés
  2. Hihetetlen, hogy Zelk Zoltánt - megvallva hitét, publikálni engedték abban a kemény világban. De az is igaz, hogy az ilyen verseit akkor nem közölték vagy csak elvétve jelenhetett meg, pl. ha nem olvasták el az utolsó sorig a verset.

    VálaszTörlés