 |
| saját fotóm: Lépcsősor...(H.Gy.) Készült a Sümegi várnál... |
https://www.youtube.com/watch?v=GYMLMj-SibU
Csodálatos kegyelem, mily édes a hang,
mely megmentett egy olyan nyomorultat, mint én
Már elvesztem, de most meglettem,
vak voltam, de most már látok.
A kegyelem tanította szívemet félni,
és a kegyelem könnyített félelmeimen.
Milyen értékesnek tűnt ez a kegyelem
a percben, amikor hinni kezdtem.
Sok veszélyen, erőfeszítésen és kelepcén át
már meg is érkeztünk.
A kegyelem hozott ily messze épségben,
és a kegyelem vezet majd haza.
Az Úr jót ígért nekem,
szava reményem záloga,
pajzsom lesz ő, és az adag,
amíg élek kitart.
Igen, mikor eme test és szív megáll,
és halandó éltem véget ér,
Magamnak tudhatom, e papi ruha alatt,
az öröm és béke életét.
A föld hamarost elolvad, mint a hó,
A nap sem fog sütni már,
De Isten, ki létrehívott engemet,
Mindörökre megmarad nekem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése