"Azoknak, akik gazdagok e világon, mondd meg, hogy ne fuvalkodjanak fel, se ne reménykedjenek a bizonytalan gazdagságban, hanem az élő Istenben, aki bőségesen
megad nékünk mindent a mi tápláltatásunkra." (1.Timótheus 6,17)
"A jólét közepette nagy veszély leselkedik ránk. A gazdagság és dicsőség minden
korszakban veszélyeztette az alázatosságot és lelkiséget. A szenvedés, a megpróbáltatás,
a csapás fájdalmat okozhat, de a legnagyobb veszélyt a lelki életre a jólét jelenti. Ha az
ember nem veti alá magát állandóan Isten akaratának, ha az igazság nem szenteli meg,
a siker biztosan felébreszti benne az elbizakodottságra való természetes hajlamot.
Az alázat völgye - ahol az ember minden lépésénél csak Istentől várhat tanítást és
eligazítást - veszélytelen. A legsúlyosabb veszélyben az az ember van, aki magas csúcson
áll, és akit helyzete, állása folytán nagyon bölcsnek tartanak. Ha nem Istenre támaszkodik,
biztosan elbukik. A gőg és becsvágy - ha ápoljuk magunkban - megrontja az életünket, mert
a büszkeség és önelégültség bezárja szívünket a menny végtelen áldásai előtt. Szegény
esendő ember! Mit is tehet Isten az olyan emberekért, akik elfeledkeznek arról, hogy
teremtőjüktől függnek!"
(E.G. White: Próféták és királyok, 38-39. l.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése