"Jó dolog dicsérni az Urat, és éneket mondani a te nevednek, óh Felséges, hirdetni
jó reggel a te kegyelmedet, és éjjelente a te hűséges voltodat!" (Zsoltárok 92,2-3)
"Dávid változatos életének viszontagságaiban énekek által tartotta fenn a mennyel való összeköttetését. Jézus gyakran hárította el földi életében a kísértéseket énekkel. Ha éles,
bántó szavak hangzottak el ellene, vagy ha az őt körülvevő légkör elégedetlenséggel,
bizalmatlansággal, vagy ellenségességgel telítődött, akkor gyakran hallatta a hit és a szent
öröm énekét. A húsvéti ünnepek ama szomorú estéjén is, mikor elárultatása és halála előtt
állt, a zsoltár szavaival emelte fel hangját.
Ha helyesen alkalmazzuk, a zene Isten értékes adománya, amely felemeli a gondolatokat,
fogékonnyá tesz a magasabbrendű dolgok iránt. Kevés olyan hatásos eszköz van arra, hogy
Isten igéjét az emlékezetünkben tartsuk, mintha ének formájában ismételjük el. Egy ilyen
éneknek csodálatos hatalma van. Ereje van arra, hogy a nyers és faragatlan természetet
legyőzze, a gondolatokat megelevenítse, együttérzést ébresszen, harmóniát hozzon létre a cselekedetekben, száműzze a sötétséget és a balsejtelmeket, amelyek megsemmisítik a
bátorságot és meggyengítik a jóért való fáradozások erejét. Sohase tévesszük szem elől
az ének, mint nevelő eszköz értékét!"
(E.G .White: Nevelés, Költészet és ének c. fejezetből)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése