A repülőgépek nagy sebességgel repülnek éjjel is, ködben is. A repülőtereket sokszor köd borítja, és ezért nagyon veszélyes volna csak a szemre hagyatkozni, mert ilyenkor a legtökéletesebb optikai műszerek sem segítenek. A legújabb időkben találták fel a radart, amelynek segítségével éjjel is, ködben is tájékozódhat az ember. Ez a műszer az elektromágneses hullámokon alapszik, amelyek minden tárgyról visszhangként visszaverődnek. Az így visszaverődött hullámok segítségével a képernyőn kirajzolódnak azok a tárgyak, amelyek a szem számára nem láthatók. Ilyen szerkezetet minden komolyabb repülőn vagy hajón láthatunk. Ezzel az összeütközések lehetőségét a sötétben mind a tengeren, mind pedig a levegőben a minimumra csökkentették. Az ember a radar fölfedezésével teljesebbé tette régi álmát, és ebben túltett a madarakon, amelyek általában sötétben nem
vállalkoznak repülésre. Az éjjeli madaraknak különös szemük van, amellyel az éjszaka legkisebb fényét is érzékelik, de a teljes sötétségben ezek sem repülnek. Van azonban egy fajta állat, amely
jóval az ember előtt fölfedezte a radart. Ez nem madár, hanem repülő emlős: a denevér. Bezárhatjuk a legnagyobb sötétségbe, és a helyiséget sűrűre hálózhatjuk cérnával vagy drótokkal, ő akkor is
teljes biztonsággal fog közöttük repülni anélkül, hogy akár egy szálat is megérintene. Ha kivennék a szemét, akkor is olyan pontossággal repülne, mint azelőtt. De ha a fülét bedugaszolnánk, azonnal fönnakadna a huzalokban. A kutatások kimutatták, hogy a denevér emberi füllel nem észlelhető, magas frekvenciájú hangokat bocsát ki.
Ezek az ultrahangok visszaverődnek minden akadálytól, amely a denevér elé kerül, és a fülébe jutnak. Mivel a hang meghatározott sebességgel (330 méter egy másodpercben) terjed, a közelebbi
tárgyakról a visszhang hamarabb megérkezik, mint a távolabbiakról. Ebből a denevér nemcsak a tárgyak irányát és nagyságát, hanem távolságát is meg tudja állapítani. Az agyközpont ama része, amely
felfogja a hangokat és a szárnyait mozgásba hozó idegek között oly tökéletes automatikus kapcsolat áll fenn, hogy a denevér semmilyen akadályba nem ütközik bele.
Mi az előnye az ultrahangnak a normális hanggal szemben? Először is az, hogy a többi állat és az ember számára is ezek a hangok észlelhetetlenek, és így a denevér saját "radar''-jával nem árulja el magát az esetleges ellenségnek. Ezenkívül a magas frekvenciájú hangok rövidebb hullámon terjednek, mint az emberi füllel hallható hangok. A kisebb hullámok pedig pontosabban verődnek vissza az apró tárgyakról.
Ha szem előtt tartjuk, hogy az emberek nem vállalkozhatnak komolyabb repülésekre radar nélkül, hogy a denevér sem repülhet hasonló "berendezés'' nélkül, akkor valóban azt mondhatjuk, hogy
az emlősök nem repülnek radar nélkül. Ugyanígy azt is mondhatjuk, hogy valaki megelőzte az embert a radar felfedezésében. De, talán nem lealacsonyító ez tudós emberre nézve, aki sok-sok esztendőn
keresztül a radar kidolgozásán fáradozott, ha megállapítjuk: a "természet'' egészen véletlenül már régen rájött a denevérek eme megoldására.
Történet Zivko Kustic: A természet Istenről beszél c. könyvéből...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése