2017. március 19., vasárnap

A természet Istenről beszél - A húsevő növények étlapja: - Lehet egy húsadaggal több?

saját fotóm: Virág bogárral...(H.Gy.)



     Sok-sok évvel ezelőtt történt a gimnázium hetedik osztályában. Fiatal tanárt kaptunk. Biológiát adott elő, de nem elégedett meg csak a tankönyvvel. Arra serkentett bennünket, hogy a saját fejünkkel gondolkozzunk. Örült, ha kérdéseket tettünk fel neki, ha a megoldások után kutattunk. Egy alkalommal sikerült is ez neki. A "húsevő növények'', azaz a rovarfogó növények kerültek
terítékre. A tanár nagy hévvel magyarázott a fogazott levelű vénusz légycsapójáról és a közönséges repcéről. Ezek a növények gyökereik által szívják fel a tápanyagokat a földből. Fejlett klorofill rendszerük van, de az evolúció során sikerült a pótétlaphoz kifejleszteniük egy húsadagot tartalmazó szerkentyűt. E légyfogó szerkentyűk kifejlődtek a boldogasszony papucsában (népi nevén rigópohár). A növény folyadéka sajátos illatával odacsalogatja a rovarokat. Amikor azok szépen besétálnak a csapdába, önműködően, mint egy szelep, becsukódik felettük a fedő. A hólyagban kezdenek kiválasztódni az emésztéshez szükséges nedvek, amelyek feloldják a zsákmányul ejtett állatocskát. A fedő csak akkor nyílik fel, ha a falatot végig megemésztette a növény. A vénusz légycsapója ugyanezt a feladatot kissé más módon oldotta meg. A különleges levélpácok recés szegélye olyan, mint az egymásba illő fogaskerekek. A levelek nagyon mozgékony és erős "ízülettel'' kapcsolódnak egymáshoz. Ha a rovar kelepcébe kerül, érintésre a levelek hirtelen (0,02 másodperc leforgása alatt) becsukódnak. A rovar a növény foglya marad, a levelek pedig azonnal termelni kezdik az emésztőnedveket.   E zsákmányszerző szerkentyűk felületes áttekintése azt mutatja, hogy ezek valóban a közönséges levelek átalakulásával jöttek létre. Így magyarázta tanárunk, egyikünk azonban megmerte kérdezni: "Ha ez a fejlődés ilyen lassan történt, az első nemzedékekben csak jelentéktelen levélbemélyedésekről lehetett szó. Ilyen pici bemélyedésekkel nem lehetett rovarokra vadászni, és ezek a változások a növények számára semmilyen előnyt nem jelentettek. Nem valószínűbb-e, hogy ezek a szerkentyűk már teljesen készen, rendeltetésükhöz tökéletesen alkalmazkodva, azonnal megjelentek? És hogyan jutott volna eszébe a növénynek, hogy ezzel egyidejűleg változtasson levelének alakján, hogy a legfinomabb érintésre érzékeny, önműködő fedőket gyártson, rendkívül mozgékony ízületeket állítson elő, s különleges illatokkal csalogassa a rovarokat (mintha tudná, mi tetszik nekik), valamint hogy összetett vegyi folyamatokkal előállítsa a húsféle táplálék feloldásához szükséges emésztőnedveket? És mindezt minden különösebb szükség nélkül, mert e növényeknél megtalálhattuk a gyökérrendszer és levelek által lebonyolított, szervetlen anyagcserét, táplálkozási rendszert.''
     Osztálytársam, aki feltette a fenti kérdést, előzőleg már olvasott néhány hitvédelemtannal kapcsolatos könyvet. A tanár erről mit sem tudva, azt mondta: "Fiatalember, maga igazán fausti
kérdésekkel hozakodik elő!'' Egyes fiúk az osztályban azonban megértették. Közülük egyik
azt mondta a tanárnak: "Ő azt hiszi, hogy mindezt az ő Istene találta ki és teremtette!''
A tanár témát változtatott.


Zivko Kustic: A természet Istenről beszél c. könyvéből...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése