A természet Istenről beszél - A matematikatudós méhek rejtjeles tánca...

Poldijoe fotója...

     Az erdő szélén egy virágmezőre talált a méhecske. Visszasietett a kaptárba, és tájékoztatta társait: -- "Figyelem! Nagyon sok édes eleséget találtam 625 méternyire a mi kaptárunktól, vagyis a napsugarak irányától 35 fokra balra.''
     Ha ezt nagymama mesélte volna unokáinak, azt mondanánk, a modern nagymama matematikai adatokkal korszerűsítette az állatmesét. És eszünk ágába se jutna, hogy komolyan vegyük. Pedig
modern természettudósok támasztják alá a tényeket. Hogy az adat még meghökkentőbb és pontosabb legyen, elmondjuk, hogy a méh üzenete kifejezéséhez szavak helyett rejtjeleket használ, s ezek igénybevétele olyan matematikai, ábrázoló mértani és asztronómiai ismereteket feltételez, amelyekre minden középiskolás büszke lehetne.
     Két tudós, a német Karl von Frisch (1886-1982) zoológus és a francia Rémy Chauvin (1913-2009) francia biológus felfedezte, hogy ha a méh dús legelőre lel, visszarepül kaptárába. Ott a raj minden tagja előtt rejtjeles táncot lejt. A gyors tánc közben mintha nyolcas számjegyeket írna le. A tánc sebességével adja a többiek tudtára, milyen távolságra van az eleség. A szög pedig, amelyet a nyolcas főtengelye és a napsugarak zárnak be egymással, jelzi az eleség helyének irányát. A méhek rögtön "megértik'' ezt az üzenetet, és pontosan a táplálék helyére repülnek. A rejtjeles tánc olyan szabályos és pontos, hogy az ember, aki megfigyeli, nagyon gyorsan megtanulhatja a méhek "nyelvét'', és jómaga is meghatározhatja a helyzetet pontos
szögmérővel és valamilyen optikai műszerrel, amellyel a méh "nyolcas'' táncának a sebességét méri. Ezzel szemben a rajhoz tartozó méhek műszer nélkül fejtik meg az üzenetet. Még a raj legfiatalabbjai is, akiket senki nem tanított erre, azok is pontos irányba repülnek.
     Mi vonható le mindebből?  Vajon a méh okosabb, mint az ember? Azt kell-e hinnünk, hogy
a méhek matematikai és geometriai ismeretekkel születnek? Higgyük-e, hogy e képesség a méhek véletlen táncának során alakult ki? Vagy tudományosabb volna elfogadni a méhraj valamilyen
kollektív intelligenciáját, amelyben az egyes méhek célszerű szolgálatot teljesítenek, mint ahogy a szervezet egyes sejtjei az egész szervezet érdekében végzik feladatukat?
     Nem egyszerűbb, ésszerűbb az emberiség általános felfogásával összhangban elismerni, hogy a természetben az Alkotó Elme nyilvánul meg?

Történet Zivko Kustic: A természet Istenről beszél c. könyvéből...