Erdő tündér vagyok én, zöld erdőben járok én
Erdő dalát hallgatom, mohából van paplanom.
Fából van a kisházam, amit magam csináltam
Puha ágyon alhatom, tücsökdal az altatóm
Madárdalra ébredek, harmatcseppeket szedek.
S mire a nap felragyog, munkámhoz is láthatok
Szedek diót, mogyorót, szedret és még sok bogyót.
Beteszem a kamrámba, a telet majd ott várja.
Ha eljön a fagyos tél, száraz avart fúj a szél
Ha fújnak a szelek már, kicsi házam készen vár.
Ha hullik a hideg hó, befagy a patak, a tó
Hozzám mókus kopog be, jó tündérke eressz be
Kisnyuszi is bekopog, kismadár is itt csipog
Minden állat itt van már, eleséget tőlem vár.
Hogyha jön a kikelet, kisházamból kimegyek
S röpke szellő szárnyakon erdőm bebarangolom.
Ember engem nem láthat, reám sose találhat
Mert én nagyon vigyázok, ha ember jön elbújok.
Bokor a rejtekhelyem, onnan száll az énekem
Kisnyuszi hozzám szalad, megismeri hangomat.
Mókus is nagyon szeret, nekem ibolyát szedett
Kismadarak csipogva rózsát tűznek hajamba
Fára mászok mókussal, versenyt futok nyuszival.
Hattelek, 1963. X. 1.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése